David Irving
| David Irving | |
 | |
| Született | David John Cawdell Irving 1938. március 24. (86 éves) Brentwood, Essex, Anglia |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | brit |
| Gyermekei | öt lány |
| Szülei | John James Cawdell Irving és Beryl Irene Newington |
| Foglalkozása | író, történész |
| Iskolái | London University, University College, London School of Economics |
 A Wikimédia Commons tartalmaz David Irving témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
David John Cawdell Irving (Brentwood, Essex, 1938. március 24. –) angol író, történész, „a világ legügyesebb holokauszt-tagadója”.[1] A brit történész szakma nagyobb része a náci eszmék propagandistájának tekinti.[2]
Munkássága
Megtanult németül, és hosszabb időt töltött Nyugat-Németországban a nemzetiszocializmus történetét kutatva. Hatalmas munkát végzett a források kutatásában, de annak eredményeit gyakran meghamisította és saját prekoncepciója szerint használta fel.[3]
21 éves korától jelentek meg cikkei német folyóiratokban. Első, fő vonalaiban kifogástalan könyve, a The Destruction of Dresden (Drezda elpusztítása) 1963-ban jelent meg.[4] Legjelentősebb munkája, a Hitler's War (Hitler háborúja) 1977-ben látott napvilágot. Ezt a művét akkoriban még a kor elismert történészei (pl. A. J. P. Taylor, John Keegan) is alapműként fogadták.[5] Később Irving Hitler szerepével kapcsolatban eleinte a részleges felmentést alkalmazta, majd fokozatosan a történelmi és az erkölcsi nagyság magaslatára emelte őt.
Élesen támadta a hivatásos történészeket, munkáikat kigúnyolta. Saját munkája során azonban a dokumentumokat manipulálta, kiragadott részletekből megdöbbentő saját téziseket állított fel, irreleváns forrásokra hivatkozott. Lábjegyzeteiben egyszerűen nem létező levéltári jelzetek is előfordulnak. Ő az egyik „atyja” annak a tézisnek is, hogy a Szovjetunió 1941 júniusában készen állt Németország megtámadására. Ezt egyértelműen hamis bizonyítékokkal „támasztotta alá”.[6]
Irving később németországi neonáci gyűléseken felszólalva már megrögzött Hitler-rajongónak bizonyult.[7]
Művei
- 1963 – The Destruction of Dresden
- 1973 – The Rise and Fall of the Luftwaffe
- 1977 – Hitler's War
- 1981 – The War Between the Generals
- 1983 – The German Atomic Bomb: The History of Nuclear Research in Nazi Germany
- 1983 – The Secret Diaries of Hitler's Doctor
- 1986, 2010 – War between the Generals
- 1987 – Hess, the Missing Years
- 1989 – Göring
- 1987-1997 – Churchill's War
- 1996 – Nuremberg: The Last Battle
- 1996, 2014 – Goebbels – Mastermind of the Third Reich
Magyarul megjelent kötetei
- Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2003
- Apokalipszis 1945. Drezda elpusztítása; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2005
- Nürnberg: az utolsó csata; fordította: Major István; Gede, Budapest, 2007
- Hitler háborúja és a hadiösvény; fordította: Molnár Ferenc; Gede, Budapest, 2012
- Göbbels. A Harmadik Birodalom lángelméje; Gede, Budapest, 2016
Jegyzetek
- ↑ ShermerGrobman 2002 49. oldal
- ↑ "Nagy-Britanniában, ahol nincs törvény a holokauszt tagadása ellen, Irving már teljesen hitelét vesztette, amikor sikertelenül próbálta perelni Deborah Lipstadt történészt 1998-ban azért, mert holokauszt-tagadónak nevezte őt. (In Britain, which does not have a Holocaust denial law, Irving had already been thoroughly discredited when he unsuccessfully sued historian Deborah Lipstadt in 1998 for describing him as a Holocaust denier.)" Callamard, Agnès (April 2007), "Debate: can we say what we want?", Le Monde diplomatique
- ↑ „Hitler historian loses libel case”, BBC News, 2000. április 11. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ Lukacs 1998 36. oldal
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Critical_responses_to_David_Irving |Critical responses to David Irving
- ↑ Lukacs 1998 39. oldal
- ↑ Lipstadt 1993 8. oldal
Források
- David Irving (angol nyelven). ADL. [2010. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
- ↑ Liptadt 1993: Lipstadt, Deborah. Denying the Holocaust: The Growing Assault on Truth and Memory. New York: Free Press (1993). ISBN 0-02-919235-8
- ↑ Lukacs 1998: Lukacs, John. A történelmi Hitler. Budapest: Európa (1998). ISBN 963-07-6328-1
- ↑ ShermerGrobman 2002: Shermer, Michael. Denying History. Berkeley, CA: University of California Press (2002). ISBN 0-520-21612-1