David Irving

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
David Irving
David Irving.jpg
Született 1938. március 24. (81 éves)
Brentwood, Essex, Anglia
Állampolgársága brit
Nemzetisége brit
Gyermekei öt lány
SzüleiJohn James Cawdell Irving és Beryl Irene Newington
Foglalkozása író, történész
Iskolái London University, University College, London School of Economics

A Wikimédia Commons tartalmaz David Irving témájú médiaállományokat.

David John Cawdell Irving (Brentwood, Essex, 1938. március 24.) angol író, történész, „a világ legügyesebb holokauszt-tagadója”.[1] A brit történész szakma nagyobb része a náci eszmék propagandistájának tekinti.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Megtanult németül, és hosszabb időt töltött Nyugat-Németországban a nemzetiszocializmus történetét kutatva. Hatalmas munkát végzett a források kutatásában, de annak eredményeit gyakran meghamisította és saját prekoncepciója szerint használta fel.[3]

21 éves korától jelentek meg cikkei német folyóiratokban. Első, fő vonalaiban kifogástalan könyve, a The Destruction of Dresden (Drezda elpusztítása) 1963-ban jelent meg.[4] Legjelentősebb munkája, a Hitler's War (Hitler háborúja) 1977-ben látott napvilágot. Ezt a művét akkoriban még a kor elismert történészei (pl. A.J.P. Taylor, J. Keegan) is alapvető műként fogadták.[5] Később Irving Hitler szerepével kapcsolatban eleinte a részleges felmentést alkalmazta, majd fokozatosan a történelmi és az erkölcsi nagyság magaslatára emelte őt.

Élesen támadta a hivatásos történészeket, munkáikat kigúnyolta. Saját munkája során azonban a dokumentumokat manipulálta, kiragadott részletekből megdöbbentő saját téziseket állított fel, irreleváns forrásokra hivatkozott. Lábjegyzeteiben egyszerűen nem létező levéltári jelzetek is előfordulnak. Ő az egyik „atyja” annak a tézisnek is, hogy a Szovjetunió 1941 júniusában készen állt Németország megtámadására. Ezt egyértelműen hamis bizonyítékokkal „támasztotta alá”.[6]

Irving később németországi neonáci gyűléseken felszólalva már megrögzött Hitler-rajongónak bizonyult.[7]

Művei[szerkesztés]

  • 1963 - The Destruction of Dresden
  • 1973 - The Rise and Fall of the Luftwaffe
  • 1977 - Hitler's War
  • 1981 - The War Between the Generals
  • 1983 - The German Atomic Bomb: The History of Nuclear Research in Nazi Germany
  • 1983 - The Secret Diaries of Hitler's Doctor
  • 1986, 2010 - War between the Generals
  • 1987 - Hess, the Missing Years
  • 1989 - Göring
  • 1987-1997 - Churchill's War
  • 1996 - Nuremberg: The Last Battle
  • 1996, 2014 - Goebbels – Mastermind of the Third Reich

Magyarul megjelent írásai[szerkesztés]

  • Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2003
  • Apokalipszis 1945. Drezda elpusztítása; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2005
  • Nürnberg: az utolsó csata; fordította: Major István; Gede, Budapest, 2007
  • Hitler háborúja és a hadiösvény; fordította: Molnár Ferenc; Gede, Budapest, 2012
  • Göbbels. A Harmadik Birodalom lángelméje; Gede, Budapest 2016.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ShermerGrobman 2002 49. oldal
  2. "Nagy-Britanniában, ahol nincs törvény a holokauszt tagadása ellen, Irving már teljesen hitelét vesztette, amikor sikertelenül próbálta perelni Deborah Lipstadt történészt 1998-ban azért, mert holokauszt-tagadónak nevezte őt. (In Britain, which does not have a Holocaust denial law, Irving had already been thoroughly discredited when he unsuccessfully sued historian Deborah Lipstadt in 1998 for describing him as a Holocaust denier.)" Callamard, Agnès (April 2007), "Debate: can we say what we want?", Le Monde diplomatique
  3. Hitler historian loses libel case”, BBC News, 2000. április 11. (Hozzáférés ideje: 2010. január 2.) 
  4. Lukacs 1998 36. oldal
  5. https://en.wikipedia.org/wiki/Critical_responses_to_David_Irving |Critical responses to David Irving
  6. Lukacs 1998 39. oldal
  7. Lipstadt 1993 8. oldal

Források[szerkesztés]