DB 481 sorozat
DB 481 sorozat | |
DB 481 sorozat DB 482 sorozat | |
Pályaszám | |
001–494 501/601-503/603 | |
Általános adatok | |
Gyártó | AEG, ADtranz, Bombardier Hennigsdorf, Deutsche Waggonbau AG, Bombardier Halle |
Gyártásban | 1996–2004 |
Darabszám | 500 ikerkocsi db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | Bo'2'+Bo'Bo' |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 820/760 mm |
Futókerék-átmérő | 820/760 mm |
Gyorsítás | 1,0 m/s² |
Fékezés | 1,3 m/s² |
Teljesítmény | |
Vontató | 594 kW |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 100 km/h (jelenleg 80) km/h |
Kapcsolókészülékek közötti hossz | 36 800 mm |
Hossz | 36 800 mm |
Magasság | 3585 |
Szélesség | 3000 mm / 3140 mm ü.Schutzbord |
Forgócsaptávolság | 12100 mm |
Tengelytáv forgóvázon belül | 2200 mm |
Üres tömeg | 59,0 t |
Kapcsolókészülék típusa | Scharfenbergkupplung |
Vonatbefolyásoló rendszer | mechanikus menetakadályozás |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Motor | |
Típusa | aszinkron |
Villamos vontatás | |
Áramnem | 750 V DC |
Vontatómotorok száma | 6 |
Kocsi / Motorkocsi | |
Ülőhelyek száma | 94 db |
Állóhelyek száma | 200 |
Padlómagasság | 1000 mm |
A Wikimédia Commons tartalmaz DB 481 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A DB 481/482 sorozat egy német villamos motorvonat (ikerkocsi). Jelenleg a berlini S-Bahn hálózat legújabb és legnagyobb példányszámban közlekedő típusa. 1996 és 2004 között 500 db ikerkocsi készült a AEG/ADtranz/Bombardier Transportation Berlin Hennigsdorf-i és a Deutsche Waggonbau AG/DWA/Bombardier Transportation Halle-i gyáraiban.
Története
A német újraegyesülés után Berlinben lehetővé vált egy egységes járműtípus beszerzése a teljes berlini hálózatra. Az akkori járműpark nagyrészt háború előtti sorozatokból állt, átlagéletkoruk meghaladta a 40 évet. 1986-tól 1992-ig Nyugat-Berlin (DB 480) és Kelet-Berlin (DB 485) beszerzett új járműveket, de ezek eltértek egymástól, és az újabb forgalmi- és komfortigényeket sem elégítették ki.
1993-ban rendelték meg az első 100 darab 481/482-es sorozatú ikerkocsit (10 prototípus ikerkocsit 1996-ra és 90 darab széria-ikerkocsit 1997-re), majd 1995-ben a további 400 ikerkocsira szóló opciót is kiváltották.
1993-ban a Közlekedési Minisztérium a padlómagasságot 1080 mm-ről 1000 mm-re csökkentette a rendelésekben, ugyanakkor az ikerkocsikat átjárókkal kellett teljes szerelvénnyé összekötni. Az első ikerkocsi 1996. január 22-én került bemutatásra a Schöneweide-i kocsiszínben. Az utolsó ikerkocsit 2004 szeptemberében adták át, ezzel a berlini S-Bahn járműpark átlagéletkora 6 évre csökkent.
A kezdeti problémák után a rendelkezésreállási mutatók magas szinten stabilizálódtak, egyes alkatrészeket azonban gyorsan cserélni kellett, melyeknél minőségi problémák léptek fel. Ezen kívül a gyenge fékhatást, a keresztirányú túl lágy rugózást és az indulásnál tapasztalható rángatózást kritizálja a személyzet, illetve az utazóközönség.
Viszonylatok
A 481-es sorozat az alábbi viszonylatokon közlekedett 2007-ben:
- S1: Wannsee – Oranienburg
- S2: Blankenfelde – Bernau
- S25: Teltow Stadt – Hennigsdorf
- S3: Ostbahnhof – Erkner
- S41 és S42: Ring vonalak
- S45: Hermannstraße – Flughafen Schönefeld
- S47: Südkreuz – Spindlersfeld
- S5: Westkreuz – Strausberg Nord
- S5: Warschauer Straße - Mahlsdorf
- S7: Potsdam Hauptbahnhof – Ahrensfelde
- S75: Spandau – Wartenberg
- S85: Grünau – Waidmannslust
Irodalom
- Martin Pabst: U- und S-Bahn-Fahrzeuge in Deutschland. 1. Auflage, GeraMond Verlag, München 2000, ISBN 3-932785-18-5
- Daniel Riechers: S-Bahn-Triebzüge – Neue Fahrzeuge für Deutschlands Stadtschnellverkehr. 1. Auflage 2000, transpress Verlag, Stuttgart 2000, ISBN 3-613-71128-1