Csányi Mátyás (zeneszerző)
| Csányi Mátyás | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1884. december 6. Szeged |
| Elhunyt | 1962. március 6. (77 évesen) Arad |
| Gyermekei | Csányi Piroska |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, operett, oratórium |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csányi Mátyás (Szeged, 1884. december 6. – Arad, 1962. március 6.) magyar zeneszerző, karmester. Csányi Piroska apja.
Életpályája
Tanulmányait Szegeden, Budapesten és Bécsben végezte. Hosszabb időn át karmesterként tevékenykedett Aradon és különböző színtársulatoknál, a szegedi színtársulatnál is. Cikkeit az Aradi Közlöny publikálta. Operát, operettet, revü-operettet, oratóriumot szerzett. Munkái: Clodius operett,[1] Péter abbé (kétfelvonásos opera, saját szövegre, Zola Róma c. regénye nyomán; 1910-ben mutatták be Aradon, 1911-1919 közt Szegedi Nemzeti Színházban is játszották);[2] Énekek éneke c. oratórium (1919); Masa c. operett, Aradon mutatták be 1923-ban, társszerzője Galetta Ferenc); Szerelem rózsája (revü-operett, 1923); Énekek éneke bibliai oratórium, Lőw Immánuel szövegével (Szeged, 1929). Az aranyember opera szövegét Jókai Mór nyomán Csányi Mátyás írta (1934).
1937-ben a Goga-kormány kiutasította Aradról, családjával visszaköltözött szülővárosába, Szegedre.[3]
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}