Csoma Mózes
Csoma Mózes | |
Született | 1978. május 11. (46 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Nam Szonmi ( ) |
Szülei | Székács Anna főiskolai tanár |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyar nagykövet Dél-Koreában (2018–2022) |
Iskolái |
|
Kitüntetései | díszdoktor (2022, Tanguk Egyetem) |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Munkahelyek | |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem | Tudományos főmunkatárs (2018. február –) |
ELTE Koreai Tanszék | Tanszékvezető (2014. február 1. – 2017. december 31.) |
ELTE Koreai Tanszék | Megbízott tanszékvezető (2013. július – 2014. február 1.) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma Mózes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csoma Mózes (hangul: 초머 모세, Cshomo Mosze, RR: Chomeo Mo-se ; Budapest, 1978. május 11. –) magyar orientalista, a Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak kutatója. 2014. február 1. és 2017. december 31. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Koreai Tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docens. 2018 februárjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, 2018 szeptemberétől Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Dél-Koreában és Észak-Koreában.[1][2] A nagynénje, Székács Eszter házassága révén Mártonfi Ferenc koreanista unokaöccse.
Tanulmányai
Középiskolai tanulmányait a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium történelem szakos osztályában folytatta. 1996-ban a történelem OKTV hatodik helyezettjeként felvételi vizsga nélkül kezdhette meg tanulmányait az ELTE BTK történelem szakán.[3]
Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK történelem és politikaelmélet szakán végezte 1996 és 2002 között, miközben 1997-től 2000-ig vendéghallgatóként a Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézetében koreai tanulmányokat folytatott. Koreai nyelvből felsőfokú állami nyelvvizsgát tett. 2001-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia nemzetközi politika szekciójában a Koreai-félsziget politikai viszonyait elemző pályaművével második helyezést ért el.
2000-ben, valamint 2004–2005 során a Korea Foundation ösztöndíjával Szöulban, a Jonsze ( ) Egyetemen tanult. 2007-ben szerzett PhD fokozatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában. Doktori értekezését a Koreai-félsziget belpolitikai viszonyairól írta. 2009-ben és 2014-ben a Korea Foundation Field Research ösztöndíjával végzett kutatásokat a Koreai Köztársaságban.
Egyetemi oktatói tevékenysége
2006-ban megbízott előadóként a Budapesti Corvinus Egyetemen a „Korea – egy nemzet, két ország" című tárgyat oktatta, majd 2007-től az ELTE BTK Orientalisztikai Intézetének megbízott előadója lett. 2008-tól az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének adjunktusa, júniustól az akkor létrejövő Koreai Tanszék helyettes vezetője.[4] 2010-ben habilitált az ELTE-n. 2013-tól egyetemi docens, júliustól megbízott tanszékvezető, 2014. február 1-jétől tanszékvezető. 2008-ban kidolgozta és akkreditáltatta a koreai szakos alapképzést, 2012-ben kidolgozta és akkreditáltatta a koreanisztika mesterképzést, 2017-ben pedig kidolgozta a koreanisztika doktori programot. 2017. december 31-i határidővel lemondott az ELTE Koreai Tanszék vezetéséről.[5]
Szakterülete a koreai történelem, a koreai nemzeti identitás, valamint a politikai rendszereken felülemelkedő koreai összetartozás-tudat kérdésköre. Rendszeresen publikál magyar, angol és koreai nyelven, számos könyv szerzője. Kutatásainak eredményeiről nemzetközi konferenciákon számolt be többek közt a Bécsi Egyetemen, a Stockholmi Egyetemen, a Pekingi Egyetemen, valamint a dél-koreai Szöul Nemzeti Egyetemen és a Korea Egyetemen. A szöuli Joksza kjojuk ( ) (역사교육; jelentése: Történelemoktatás) című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Megjelent művei
- Magyarországon
- Korea – Egy nemzet, két ország (2008)
- Magyarok Koreában (2009)
- Koreai csaták és harcosok – Az ókortól a modern időkig (2011)
- Koreaiak Magyarországon az 1950-es években (2012)
- Korea – Egy nemzet, két ország - a közös gyökerektől (2013)
- 1989. Diszkózene a Kvangbok sugárúton – Észak-Korea a rendszerváltozások évében (2014)
- Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője (2015)
- Magyarország és Korea 1956-ban. „Az Uralban találkozunk!” (2016)
- Korea története – A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával (2018)
- A History of Korea - Through a comparison of the two Koreas’ historical approaches (Budapest, 2019)
- Látogatás a Hajnalpír Országában. Dr. Bozóky Dezső koreai fotográfiái (Társszerző: Kardos Tatjána) (2020)
- Dél-Koreában
- 한반도를 방문한 헝가리인들의 기억 비망록. Hanbandorul pangmunhan Honggariinduri kiok pimangnok ( ). (Memorandum – a Koreában járt magyarok visszaemlékezései – koreai nyelven) (Szöul, 2009)
- 헝가리 부다페스트로! 1956년 헝가리 혁명과 북한 유학생들. Honggari Budapheszuthuro! 1956njon Honggari hjongmjonggva pukhan juhakszengdul ( ). (Magyarországra, Budapestre! Az 1956-os forradalom és az észak-koreai vendégdiákok. – koreai nyelven) (Szöul, 2013)
- 헝가리 최초의 한국학 학자 북한을 만나다. 쇠베니 얼러다르의 1950년대 북한 문화에 관한 기억. Honggari cshöcshoi hangukhak hakcsa Pukhanul mannada. Szöbeni Ollodarui 1950 njonde Pukhan munhvae kvanhan kiok ( ) (Az első magyar koreanista tudós találkozása Észak-Koreával. Sövény Aladár emlékei az 1950-es évekbeli észak-koreai kultúráról - koreai nyelven) (Szöul, 2015)
- From North Korea to Budapest. North Korean students in the Hungarian revolution in 1956. (Seoul and Edison, 2016)
- The relations of the Korean Peninsula and Hungary seen through rare photos (Seoul, 2019)
Szervezeti tagságai
- Európai Koreanisták Szövetsége (Association of Korean Studies in Europe)
- szöuli Koreai Nyelv és Irodalom Társasága (Society of Korean Language and Literature, 국어국문학회, Kugo Kukmunhak Hö ( ))
- Szerkesztőbizottsági tagja a szöuli Történelemoktatás (역사교육, Joksza kjojuk ( )) című folyóiratnak.
- szöuli Modern és Jelenkori Koreai Történelem Társasága (The Association for Korean Modern and Contemporary History, 한국근현대사학회, Hanguk Kunhjondesza Hakhö)
- Royal Asiatic Society Korea Branch (Szöul)
Elismerései
- A Koreai Köztársaság kulturális miniszterének kitüntetése (2016)[6]
- A szöuli Tanguk ( ) Egyetem Nemzetközi Tudományos Együttműködésért Díja (2016)[7]
Jegyzetek
- ↑ Magyarország új nagykövete. Magyarország Szöuli Nagykövetsége /Embassy of Hungary in Seoul. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ ‘Hungary can help inter-Korean ties, innovation with Central Europe’. Korea Herald, 2018. december 31. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Történelem OKTV helyezettek 1994-2010. Történelemtanítás. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
- ↑ Mozes Csoma(초머 모세). Cefia. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
- ↑ ELTE-s diákok küzdenek a Koreai Tanszék vezetőjéért. Zoom.hu, 2017. december 8. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ Csoma Mózest kitüntette a Koreai Köztársaság kulturális minisztere. ELTE. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
- ↑ 1956년 헝가리혁명 60주년 기념 특별세미나 개최. DANKOOK UNIVERSITY, 2016. július 22. (Hozzáférés: 2016. július 24.)
Források
- Csoma Mózes: A koreai félsziget politikai viszonyai és azok biztonságpolitikai aspektusai (magyar nyelven) (PDF). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Tanácsa, 2006
- Agra Kulturális Utazási Társaság: Csoma Mózes adatlapja (magyar nyelven). [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Moly.hu: Csoma Mózes adatlapja (magyar nyelven)
- Csoma Mózes. PPKE BTK. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)