Csillagászati koordináta-rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csillagászatban, csillagászati koordináta-rendszernek nevezzük azokat a koordináta-rendszereket, mellyel megadunk az égbolton egy helyet. Többféle koordináta-rendszer van, mindegyik egy az éggömbre kivetített koordinátahálót használ, analóg módon a földrajzi koordináta-rendszerrel, melyben a Föld felszínén jelölhetünk ki egy helyet. Az égboltot gömb alakúnak látjuk, és az égitestek látszólag ezen a gömbfelületen helyezkednek el, ezért elég az irányukat meghatározni. A koordináta-rendszerek a következő dolgokban térnek el: az alapsíkban (a földinél az egyenlítő), mely két félgömbre osztja az égboltot, és az alapsíkon lévő alapirányban (a földinél a greenwichi délkör és az egyenlítő metszéspontja). A gömbi koordináta‑rendszerben a helyet ekkor két szög adja meg, melyek hasonlóak a földrajzi szélességhez és hosszúsághoz.

A csillagászati koordináta-rendszerek összefoglaló táblázata
koordináta-rendszer
neve
alapsík alapirány szélesség jellegű koord.¹ hosszúság jellegű koord¹ hosszúság mérésiránya²
horizontális horizont déli irány m magasság Az Azimut zenit felől -
I. ekvatoriális égi egyenlítő déli irány δ deklináció t (τ) óraszög 0-24 h pólus felől -
II. ekvatoriális égi egyenlítő tavaszpont δ deklináció Ra vagy α Rektaszcenzió pólus felől +
ekliptikai ekliptika tavaszpont β ekliptikai szélesség λ ekliptikai hosszúság ekliptikai pólus felől +
galaktikus a Tejút
szimmetriasíkja
a Tejút
középpontja
b galaktikus szélesség l galaktikus hosszúság galaktikus pólus felől +

¹ Ahol nincs megadva: a szélességek -90° és + 90° közötti értékűek, a hosszúságok 0° és 360° közöttiek

² + = az óramutató járásával ellentétes, - = az óramutató járásával megegyező

A koordináta-rendszer középpontjának helye szerint megkülönböztetünk topocentrikus, geocentrikus, heliocentrikus stb. rendszereket. A Földhöz közeli égitestek esetében az észlelés helyétől függően többé vagy kevésbé mások lesznek a koordináták.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]