Csekonics Gyula

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Professor Oogway (vitalap | szerkesztései) 2020. december 31., 18:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Csekonics Gyula
Született1875. január 2.
Zsombolya
Elhunyt1957. (82 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKarátsonyi Margit
SzüleiCsekonics Endre, Cziráky Konstancia
Foglalkozásapolitikus, huszárhadnagy, ménestelep-igazgató
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1901–1906)
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsombolyai és janovai gróf Csekonics Gyula Mária Antal Ágoston József (Zsombolya, 1875. január 2. – 1957) sportvezető, lótenyésztő, lovaregyleti elnök, országgyűlési képviselő, politikus, huszárhadnagy.

Élete

Csekonics Endre gróf és Cziráky Konstancia grófnő negyedik gyermeke. Középiskolái befejezése után jogi tanulmányokat folytatott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen, ahol tudorságot is szerzett. A családi hagyományokat követve katonának állt, az 1890-es években a 9. számú huszárezred tartalékos huszárhadnagya volt. 1901-ben az országgyűlési választásokon a Szabadelvű Párt tagjaként a zsombolyai választókerület képviselőjévé választották, sőt a Parlament Vízügyi Bizottságának is tagja lett. A következő választásokon, 1905-ben ismét képviselő lett. Ebben az időben házasodott meg, Karátsonyi Margit grófnőt, Karátsonyi Aladár gróf császári és királyi kamarás leányát vette feleségül. Nagy gondot fordított az állattenyésztés fejlesztése érdekében, saját uradalmán is főként lovakat tenyésztett. Trianon után a család elvesztette a zsombolyai uradalmat, így édesapja Enyingre, ő maga pedig 1930-ban Alagra költözött, s ettől kezdve a magyar lósportban tevékenykedett. Egykor Zsombolyán működő gazdasági ügyintézője, Fichtner Károly lett az alagi telep igazgatója. Ezután történt, hogy Budapest székesfőváros az akkori lóversenypálya bérleti szerződését felmondta, majd új pálya építését tervezték. Ennek a pályának a megépítésével kapcsolatos tennivalók is Csekonicsra hárultak. A tervek már készen voltak, az építkezés meg is indult, de a második világháború eseményei félbeszakították a munkálatokat, majd 1945 után Csekonics az alagi sportvezetői tevékenységét is befejezte. Még megélte a kommunista hatalomátvételt, és az 1956-os forradalmat is. Végül 1957-ben halt meg.

Csekonics Gyula ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
br. Csekonics Pál
 
 
 
 
 
 
 
br. Csekonics József (1757–1824)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kanicsár Mária
 
 
 
 
 
 
 
gr. Csekonics János (1809–1880)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jankovich János (1753–1817)
 
 
 
 
 
 
 
Jankovich Julianna (1782–1835)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
br. Püchler Terézia (1758–1852)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Csekonics Endre (1846–1929)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lipthay Antal (1745–1800)
 
 
 
 
 
 
 
br. Lipthay Frigyes (1785–1839)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Obell Antónia (1757–1812)
 
 
 
 
 
 
 
br. Lipthay Leona (1821–1903)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
br. Csekonics József (1757–1824)
 
 
 
 
 
 
 
br. Csekonics Karolina (1789–1871)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tempel Katalin (1771–1803)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Csekonics Gyula (1875–1957)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Cziráky László (1727–1792)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Cziráky Antal (1772–1852)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Zichy Júlia (1754–1792)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Cziráky János (1818–1884)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Batthyány Imre (1752–1819)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Batthyány Mária (1783–1840)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Haller Mária (1756–1814)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Cziráky Konstancia (1847–1922)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Dezasse Károly (1751–1787)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Dezasse Ferenc (1786–1872)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
gr. Brunszvik Katalin (1757–1825)
 
 
 
 
 
 
 
gr. Dezasse Lujza (1821–1899)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Zerdahelyi István
 
 
 
 
 
 
 
Zerdahelyi Konstancia (1796–1858)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gerhard Anna
 
 
 
 
 
 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csekonics_Gyula&oldid=23402678”