Csapó Benő
Csapó Benő | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1953. március 5. (71 éves) Szentgál |
Elhunyt | 2023. június 26. (70 évesen) |
Ismeretes mint | neveléstudós |
Nemzetiség | magyar ![]() |
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | |
Pályafutása | |
Szakterület | neveléstudomány |
Tudományos fokozat | MTA doktora (2002) |
Munkahelyek | |
Szegedi Tudományegyetem | egyetemi tanár |
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola | Doktori Iskola vezető |
Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport | kutatócsoport vezető |
Magyar Tudományos Akadémia MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport | kutatócsoport vezető |
Szakmai kitüntetések | |
Kiss Árpád-díj Széchenyi Professzori Ösztöndíj Prima Primissima díj Helsinki Egyetem díszdoktora | |
Csapó Benő weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csapó Benő témájú médiaállományokat. |
Csapó Benő (Szentgál, 1953. március 5. –) Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a Neveléstudományi Doktori Iskola és az általa alapított Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője. Az 1995-ben Nagy József alapította MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport 2001. január óta működik a vezetésével.
Tanulmányai, tudományos fokozatai
Tanulmányait 1959-ben kezdte a Szentgáli Általános Iskolában. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban 1971-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1972-1977 között a József Attila Tudományegyetemen végezte. Okleveles kémia-fizika szakos középiskolai tanár lett 1977-ben. Egyetemi doktori disszertációját 1979-ben védte meg, ezzel pedagógia egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1985-ben a neveléstudomány kandidátusa lett. A JATE-n habilitált neveléstudomány témában 1996-ban. Az MTA doktora címet 2002-ben szerezte meg.
Életpályája
- 1976-tól a Szegedi Tudományegyetem, illetve jogelődje, a József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszékén dolgozik
- 1987-1990 tanszékvezető helyettes
- 1989-ben Humboldt ösztöndíjas kutató a Brémai Egyetemen.
- 1994-1995-ben Stanford Egyetemen, a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences-en vendégkutató
- 1995-1999 között tanszékvezető a Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékén.
- 1997-1999 között a demokratikus gondolkodás fejlesztésével kapcsolatos programban dolgozott a Washingtoni Egyetemen (Seattle, USA)
- 2001-től vezeti az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportot. Ugyanebben az évben alapító elnökként elindította az azóta minden évben megrendezett Országos Neveléstudományi Konferenciát
- A 2003-as és 2012-es PISA vizsgálatokban a problémamegoldó gondolkodás elméleti kereteit kidolgozó munkacsoportok tagja
- 2003-ban a vezetésével kezdte meg működését a Neveléstudományi Doktori Iskola. Ebben az évben alapította meg az Oktatáselméleti Kutatócsoportot, melynek égisze alatt valósult meg a Diagnosztikus Mérések Fejlesztése program, és készült el az eDia online teszt-platform. Valamint alapító elnökként elindította a Szegeden évente megrendezett Pedagógiai Értékelés Konferenciát
- 2006-2014 között a Pedagógiai Tanszék vezetője
- 2007-ben Budapesten megrendezett 12th Biennial Conference for Research on Learning and Instruction elnöke
- 2009-2010-ben a 21. századi készségek mérése és tanítása című nemzetközi programban (ATC21S) a Technológia-alapú tesztelés munkacsoport vezetője
- 2012-2015 között a Mérési stratégiák a természettudományok kutatás-alapú tanulásához (SAILS) című európai kutatási programban a tartalmi kereteket kidolgozó munkacsomagját irányította
- 2014-2015 között az Oktatáselmélet Tanszék vezetője
- 2014-ben megalapította a Neveléstudományi Intézetet, amelynek 2017-ig a vezetője
- 2009-2015 között a Diagnosztikus mérések fejlesztése című projekt szakmai vezetője
- 2009-2019 között irányította a Szeged Workshops on Educational Evaluation címmel évente megszervezett kutatóműhelyt
- 2011-2015 között egy európai természettudomány-tanítás projekt magyarországi munkáinak irányítója
- 2019-től a szegedi Dugonics Társaság (Szeged legrégebben alapított, ma is működő egyesülete) elnöke
- 2020-tól az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának vezetője
Fontosabb kutatási területek
- Kognitív fejlődés
- A fejlődés longitudinális követése
- A képességek fejlődése és fejlesztése
- Az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása
- A tudás szerveződése, tudáskoncepciók
- Megtanító stratégiák
- Pedagógiai értékelés és mérés, a tesztelmélet, az elszámoltathatóság
- Számítógépek szerepe az oktatásban
- A magyar tanulók iskolai eredményeit meghatározó tényezők vizsgálata nemzetközi kontextusban
- A serdülőkori fejlődést meghatározó társadalmi-kulturális tényezők
- A demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai
- A nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete
1986-tól több, mint 30 kutatási programot irányít témavezetőként, illetve számos hazai és nemzetközi kutatási pályázatban vesz részt szervezőként, koordinátorként.
Publikációs tevékenysége
Szakmai publikációinak száma több, mint 500,[1] a munkáira való független hivatkozások száma meghaladja a 4000-et.[2]
Fontosabb könyvei:
- A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
- Kognitív pedagógia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
- A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003
- Tudás és iskola, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004
Szerkesztésében jelentek meg:
- Az iskolai tudás, Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1998
- Az iskolai műveltség, Osiris, Budapest, 2002
- Mérlegen a magyar iskola, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012
Társszerkesztője volt az alábbi köteteknek:
- Teaching and learning thinking skills, Swets&Zeitlinger, 1999
- Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában, 2011
- Framework for diagnostic assessment of mathematics, 2011
- Framework for diagnostic assessment of reading, 2012
- Framework for diagnostic assessment of science, 2012
- Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában, 2015
- The nature of problem solving: Using research to inspire 21st century learning, 2017
Folyóiratok, szerkesztőbizottságok
- A Magyar Pedagógia főszerkesztője (1991-)
- A Learning and Instruction c. folyóirat International Editorial Advisory Board tagja (1990-)
- Az Early Development and Parenting folyóirat International Consulting Board tagja (1992-1996)
- A tanárképzés könyvtára (Vince Kiadó) sorozatszerkesztője (1997-2000)
- Az Advances in Learning and Instruction (Elsevier) Advisory Board tagja (2002-)
- A Tanítás és tanulás (Műszaki Kiadó) sorozatszerkesztője (2004-)
- Az International Journal of Educational Research c. folyóirat Editorial Borad tagja (2003-)
- Az Educational Research Review c. folyóirat International Editorial Advisory Board tagja (2005-)
- A Thinking Skills and Creativity c. folyóirat Editorial Board tagja (2005-)
Kitüntetései
- 1997: Kiss Árpád díj; Széchenyi Professzori Ösztöndíj
- 2009: Magyar Érdemrend lovagkeresztje
- 2015: Prima Primissima díj a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában[3]
- 2016: Szeged város díszpolgára[4]
- 2017: Szentgál Díszpolgára
- 2019: Helsinki Egyetem díszdoktora[5]
Források
- Életrajza
- Az SZTE honlapján
- Előadásai a Videotoriumban
- A Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában
- Művei az SZTE Publicatio Repozitóriumban
- Személyi adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán
További információk
- Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.
Jegyzetek
- ↑ MTMT teljes publikációs lista. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ MTMT összefoglaló táblázat. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Prima Primissima díj 2015. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Szeged város díszpolgárai 1833-tól napjainkig. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Az avatásról készült videófelvétel. (Hozzáférés: 2020. február 19.)