Csapody Pál
| zalalövői Csapody Pál | |
| Született | 1808. augusztus 10. Ádánd, Somogy vármegye, |
| Elhunyt | 1859. április 10. (50 évesen) Terezovác, Verőce-Drávamente megye |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | kisgeszényi Szabó Amália (1809-1888) |
| Foglalkozása | nagybirtokos, táblabíró, lótenyésztő, honvédkapitány |
| Iskolái | Győri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1826) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalalövői Csapody Pál János Nepomuk Antal Vince (Ádánd, Somogy vármegye, 1808. augusztus 10. - Terezovác, Verőce-Drávamente megye, 1859. április 10.), ádándi nagybirtokos, híres lótenyésztő, táblabíró, 1848-as honvédkapitány.[1]
Élete
A dunántúli nemesi származású zalalövői Csapody család sarja. Édesapja, zalalövői Csapody Gábor (1760-1825), somogyi alispán és királyi tanácsos, édesanyja, nádasi Tersztyánszky Erzsébet (1770-1841) volt. Nagyszülei zalalövői Csapody József (1727-1771), Somogy vármegye főszolgabíraja, és jobaházi Dőry Anna (1739-1805) voltak. Ükszülei zalalövői Csapody István (†1703), a zalalövői vár utolsó főkapitánya, és osztopáni Perneszy Zsófia voltak.
1824-ben lépett be a Győri Királyi Jogakadémiára, ahol jogászként diplomázott 1826-ban.[2] Az édesapja által szerzett hatalmas ádándi birtokon Csapody Pál kastélyt építtetett 1820 és 1827 között az osztopáni Perneszy család régi kastélya helyére.[3] Ádándon, két földesur élt a 19. század elején: Csapody Pál és a szintén Perneszy származású vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834), somogyi alispán, akiket nem csak rokoni, hanem baráti szálak is kötöttek. A lótenyésztő Csapody Pál arab ménesei nagyon híresek voltak Dunántúlon.[4] Az igen túlsúlyos testalkata ellenére, Csapody kiválóan lovagolt és remek fogathajtó volt. Báró Wesselényi Miklós, báró Kemény Zsigmond, Deák Ferenc és Csány László közeli barátja volt. Később, aktív szerepet töltött be a szabadságharcban. 1848 augusztusában Somogyban az 5. zászlóalj az igali járásban Csapody Pál őrnagy vezette az egyik felét.[5] 1849. márciusában Roboz István vendégeskedett Ádándon Csapody Pálnál, ahol írta a „Kossuth imája, a kápolnai csatamezőn".[6]
Csapody Pál utolsó lakhelye Berchtesgaden volt, ahol egy tágas vadászvillát bérelt. Onnan sűrűn járt el Magyarországba, legtöbbször Szlavoniába, a Verőcze megyei Teresováczra leghivebb barátja és rokonához, a pribéri és vuchini Jankovich-Bésán család sarjához, pribéri és vuchini Jankovich-Bésán József úrhoz. Ott jó barátja házánál vidám vadásztársak körében 1859. áprilisában, szívszélhüdés következtében elhunyt.
Csapody Pál gyermektelen házassága után a zalalövői Csapody család végleg kihalt.
Házassága
1826. január 10-én Dozmaton vette el kisgeszényi Szabó Amália (Szombathely, 1810. január 9.-Kőszeg, 1888. december 21.) kisasszonyt,[7] kisgeszényi Szabó Ignác (1770-1828) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, és Seemüller Anna (1778-1835) lányát.[8] A házasságkötésnél az egyik násznagy dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Imre (1793-1856), királyi hétszemélynök, Vas vármegye követe és főjegyzője, a másik kisgeszényi Szabó András volt. Csapody Pál és kisgeszényi Szabó Amália házasságából nem született gyermek.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.com Csapody Pál keresztelő adatlapja
- ↑ Juhász Réka Ibolya. A GYŐRI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1719 - 1852. Budapest. 2017. 350.o.
- ↑ CSAPODY-KASTÉLY in:(www.kastelyok.com)
- ↑ Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 18811881-06-30 / 26. szám
- ↑ Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)II., Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában
- ↑ ZAKAR PÉTER: Damjanich János imája a Hadtörténeti Múzeum kéziratos emlékanyag-gyűjteményében
- ↑ familysearch.org Csapody Pálné Szabó Amália gyászjelentése
- ↑ Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 282. o.