Cotylopus acutipinnis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cotylopus acutipinnis
Rajz a Cotylopus acutipinnisról
Rajz a Cotylopus acutipinnisról
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Sicydiinae
Nem: Cotylopus
Guichenot, 1863
Faj: C. acutipinnis
Tudományos név
Cotylopus acutipinnis
Guichenot, 1863
Szinonimák
  • Cotylopus parvipinnis Guichenot, 1863
  • Sicydium acutipinne (Guichenot, 1863)
  • Sicydium acutipinnis (Guichenot, 1863)
  • Sicydium parvipinne (Guichenot, 1863)
  • Sicydium parvipinnis (Guichenot, 1863)
  • Sicyopterus acutipinnis (Guichenot, 1863)
  • Sicyopterus parvipinnis (Guichenot, 1863)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cotylopus acutipinnis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cotylopus acutipinnis témájú kategóriát.

A Cotylopus acutipinnis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Sicydiinae alcsaládjába tartozó faj.

A Cotylopus halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Cotylopus acutipinnis előfordulási területe az Indiai-óceán két szigetén, azaz a Mauritiuson és a Réunionon van. A Réunion szigeten jóval elterjedtebb, mint a Mauritiuson.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal legfeljebb 13,4 centiméter hosszú. A hátúszóján 7 tüske és 8-9 sugár ül. A teste nyújtott és hengerszerű. Pofája kerekített, bár a felső állcsontja (maxilla) kiemelkedő. Az állkapocscsontján (mandibula) a kúp alakú fogak egyforma méretűek. A feje hosszabb, mint magasabb. A tarkóján és a hasán nincsenek pikkelyek. Testszíne a barnástól a feketéig változik. A hátán és az oldalain levő pikkelyeken barnás és sárgás szalagszerű minták vannak. A második hátúszó és a farok alatti úszó világos barnák; néha a farok alatti úszó szélét egy sötét szalag szegélyezi. A mellúszók és a hasúszók színe a szürkéstől a barnásig változik.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi halfaj, amely egyaránt megél az édes-, sós- és brakkvízben is. A kifejlett hal az esőerdők tiszta vizű patakjainak a fenekén él, és algákkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Katadrom halként a tengerbe rakja le az ikráit. A frissen kikelt ivadék is a tengerben marad, azonban már a fiatal hal visszaúszik a szigetek édesvizű patakjaiba.

Források[szerkesztés]