Cinzia Monreale
| Cinzia Monreale | |
 |
|
| Mint Emily, a Pokol hét kapuja című filmben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Cinzia Moscone |
| Művésznév | Sarah Keller |
| Született | 1957. június 22. Genova, Olaszország (55 éves) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1975 – 2009 |
| Híres szerepei | Emily A pokol hét kapuja Connie Piedone Egyiptomban |
Cinzia Monreale (Genova, 1957. június 22.) olasz színésznő.
Tartalomjegyzék |
Pályafutása [szerkesztés]
1957. június 22-én született. Édesanyja operaénekes volt. 1975-ben, 18 évesen játszott először filmben, de a Son tornate a fiorire le rose címet viselő alkotásban nem került fel neve a stáblistára. Vittorio Sindoni 1976-os filmjében (Perdutamente tuo... mi firmo Macaluso Carmelo fu Giuseppe) viszont nevét harmadikként tüntették fel. Franco Rossetti, filmjét (Quel movimento che mi piace tanto) követően ismét egy Sindoni rendezésű forgatásba került (Per amore di Cesarina). A két filmet szintén 1976-ban készítették. Egy év kihagyás után, a későbbi horrorguru, Lucio Fulci írányítása alatt elkészült Ezüstnyeregben tűnt fel. Egy epizódszerep után Joe D'Amatoval dolgozott együtt a Buio Omega című horrorban. Egy kis stílusváltásként a következő szerepet, a Steno által rendezett, Bud Spencer főszereplésű Piedone Egyiptomban című vígjátékban vállalta. Ezután visszatért a horror keresztapjához, hogy eljátssza Emilyt, a vak lányt a Pokol hét kapuja című gialloban. 1984-ben egy sci-fiben tűnt fel, de a Fulci rendezésű I guerrieri dell'anno 2072-ben megint nem írták fel a stáblistára. Kisebb szerepek után, 1989-ben megint egy horrorban találta magát, megint Fulci munkájában. Ez volt a La dolce casa degli orrori. 1991-ben a Joe D'Amato dirigálta Ritorno dalla morte-ban főszerepet kapott. Kisebb szerepek, valamint az azokat követő három év kihagyás után, 1996-ban Dario Argento horror-drámájában vállalt el egy kisebb szerepet, mint a főszereplő, Alfredo Grossi (Thomas Kretschmann) felesége. Az alkotás, amelyben a főszerepet Argento lánya, Asia játszotta, A Stendhal szindróma címen került a mozikba. 1996 és 2001 között leginkább csak kisebb szerepekben tűnt fel. Ezen időszakból kivételt képez a Quando una donna non dorme (2000) és a L'accertamento (2001). 2009-es visszavonulásáig szintén csak epizódszerepekben volt látható.
Megjelenése mint önmaga [szerkesztés]
2008-ban egy Lucio Fulci életét feldolgozó dokumentumfilmben volt látható, mint riportalany, majd 2011-ben róla készítettek hasonló dokumentumfilmet. Ezek előtt pedig szintén riportalanyként, Mario Schifanoról szóló dokumentumfilmben szólaltatták meg. A Kill Gil második részében, az előzőektől eltérően nem csak megjelent, hanem producere és kamerakezelője is volt 2005-ben.
Filmográfia [szerkesztés]
| Bemutató | Cím | Magyar cím | Szerep | Rendező |
|---|---|---|---|---|
| 1996 | La sindrome di Stendhal | A Stendhal szindróma | Alfredo Grossi felesége | Dario Argento |
| 1981 | The Beyond | A pokol hét kapuja | Emily, a vak lány | Lucio Fulci |
| 1984 | Piedone d'Egitto | Piedone Egyiptomban | Connie | Steno |
| 1978 | Sella d'argento | Ezüstnyereg | Margaret Barrett | Lucio Fulci |
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cinzia Monreale című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
