Cickány-zsomboly

Cickány-zsomboly
A Cickány-zsomboly bejárata
Hossz	24 m
Mélység	18 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	18 m
Tengerszint feletti magasság	505 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-40
Elhelyezkedése
Cickány-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 49″, k. h. 20° 43′ 19″48.56365, 20.721888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Cickány-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Cickány-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcsától 450 méterre, 74°-ra, fokozottan védett területen nyílik. A Jóbarát-zsomboly felől megközelítve a piros T jelzésű turistaösvénytől, másnéven zsombolyos tanösvénytől balra, közvetlenül a Gőte-zsomboly mellett, attól északnyugatra, egy szintben, 20–30 méterre, töbör északnyugati oldalán, egy kis sziklafal tövében van bejárata. A Jóbarát-zsombolytól északnyugatra, 250 méterre található. A töbör alján van a Töbör-alji-hasadék. A Cickány-zsomboly abban a töbörben van, amelyikben a Gőte-zsomboly. A Cickány-zsomboly bejárata nagyobb, mint a Gőte-zsomboly bejárata.

Bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 10 méter. Főleg függőleges kiterjedésű. Az alján egy 8×4 méteres aknaterem található, amelynek kitöltése a felszínről behullott anyagból áll. Cseppkövek is megfigyelhetők benne. Bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. Megtekintéséhez 20 méter kötelet, egy csavartnittfület és két karabinert ajánlott használni.

Előfordul irodalmában 67 (Kósa 1992), Rejsčí priepasť (Vlk 2019), V/12 (Bertalan 1976) és V-19 (Kósa 1992) néven és jelzésekkel is.

Kutatástörténet

1967 augusztusában tárta fel Kósa Attila és 1967 augusztusában Domokos A., Frojimovics Péter, Kósa Attila, valamint Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett alaprajz térképet és két függőleges hosszmetszet térképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Dénes György 1974. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmánya említi a Cickány-zsomboly nevet a hazai barlangelnevezési gyakorlattal kapcsolatban. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 78. számú cédulán többek között az olvasható, hogy a Banán-zsombolytól 350 méterre, délre található. 18 méter mély és egyetlen hasadékból áll. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján íródott.

Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1975. augusztusi bejárás alapján lett kitöltve, alaprajzi hossza öt méter, hossza a valóságban 20 méter, vízszintes kiterjedése kilenc méter és függőleges kiterjedése 18 méter. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Cickány-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Cickány Shaft a barlang neve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Cickány-zsomboly néven V/12 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1967-ben készült térképek. Az oldalon, ahol a térképek szerepelnek, több adattal együtt fel van tüntetve három irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 18 méter mély Cickány-zsomboly a 33. legmélyebb. A 34. Fazekas-zsombolynak is 18 méter a mélysége. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 18 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű, valamint készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és függőleges hosszmetszete van ábrázolva beszerelési vázlattal. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az ismeretlen időpontban készült alaprajz térkép és hosszmetszet térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 24 méter hosszú, 18 méter mély és 517 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 78. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Az Esztramos-hegy nevének kérdéséhez. Karszt és Barlang, 1974. 1. félév. 19. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. (Az elülső borító belső oldala.) ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 281. old.
• Kósa Attila: Stages in the development of potholes on the Alsóhegy Plateau (Bódvaszilas, North Hungary). Karszt- és Barlangkutatás, 1968–1971. (6. évf.) 76. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 20., 23., 25., 38. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11., 13. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 17–18. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 36. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Cickány-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Gőte-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Cickány-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Cickány-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás