Charles Dupin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Dupin

Pierre Charles François Dupin (Varzy (Niévre), 1784. október 6.Párizs, 1873. január 18.) báró, francia államférfi, matematikus és nemzetgazdasági iró, André Dupin öccse és Philippe Dupin bátyja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párizsi műegyetemen tanult és 1803-tól 1807-ig mint tengerészeti mérnök szolgált Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és Provence-ban. 1808-ban mint önkéntes kísérte Ganteaume tengernagyot a Jón-szigetekre és Korfuban az éppen akkor felállított felső tanintézetnek lett titkára és egyúttal tanára. Hazájába 1811-ben tért vissza, majd 1819-ben a Conservatoire des arts et metiers tanárának nevezték ki. 1824-ben bárói cimet kapott, 1827-ben képviselő, 1837-ben pair, 1848-ban az alkotmányozó, 1849-ben pedig a törvényhozó gyűlés tagja lett és mint ilyen a királypárti többséggel szavazott. Az 1851-es londoni világkiállításon mint francia meghatalmazott működött, 1852-ben III. Napóleon elnökszenátorrá tette. Az államcsíny és az orléansi család birtokainak lefoglalása után szakított a politikával és a tengerészeti főfelügyelőségről is leköszönt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Voyages dans la Grande-Bretagne (Páris, 1820-24, 6 kötet)
  • Développements de géométrie (1813)
  • Discours et leçons sur l'industrie, le commerce, etc. (1825, 2 kötet)
  • Géométrie et mécanique des arts et métiers (1825-27, 3 kötet)
  • Le petit producteur français (1827, 7 kötet)
  • Forces commerciales et productives de la France (1827, 2 kötet)
  • Force productive des nations depuis 1800 jusqu'á 1851 (1851, 4 kötet)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]