Champs-Élysées
| A párizsi Szajna-part | |
| Világörökség | |
 | |
| A Champs-Élysées a Diadalív tetejéről keleti irányban nézve | |
| Adatok | |
| Ország | Franciaország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, IV |
| Felvétel éve | 1991 |
| Elhelyezkedése | |
 Champs-Élysées
Pozíció Párizs térképén
| |
 é. sz. 48° 52′ 11″, k. h. 2° 18′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 11″, k. h. 2° 18′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Champs-Élysées témájú médiaállományokat. | |
A Champs-Élysées, teljes nevén Avenue des Champs-Élysées (kiejtése: sanzelizé) a francia főváros, Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja. Jelentése: elíziumi mezők, vagyis neve a Élüszionból, a görög mitológiából származik.
Fekvése
A Champs-Élysées a város tengelye. 70 méter széles, hossza a Concorde tértől a Diadalívig 1910 méter. Az útpálya 2x4 sávos és két oldalát sétányok szegélyezik, amelyeket fasorok osztanak két részre.
Jelentősége
Mozijaival, éttermeivel és kávézóival, valamint a luxuscikkeket kínáló üzleteivel a Champs-Élysées a világ egyik legismertebb utcája; és mivel egy 100 m²-es ingatlan egyéves bérleti ára több mint másfélmillió amerikai dollár, a New York-i Fifth Avenue után a világ második legdrágábbja is.
A művészetben
A Champs-Élysées-ről egy népszerű dal is szól (szerzői: Michael Deighan, Michael Wilshaw), melyet sokan elénekeltek Joe Dassintől kezdve Zaz-ig.
Irodalom
Pálfy József: Párizs, 2., átdolgozott kiadás 79–81. oldal, Panoráma Kiadó, Budapest, ISBN 963-243-039-5
