Celle

	Celle
	Celle látképe
; Celle címere	; Celle zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Kerület	Celle
Járás	Celle (2004. december 31. – )
Rang	város
Polgármester	Dirk-Ulrich Mende (SPD)
Irányítószám	29221–29229
Körzethívószám	5141; 5145; 5086;
Rendszám	CE
Testvérvárosok	Lista Quedlinburg (1990. április 21. – ); Kwidzyn (1993–); Celle Ligure (2001–); Hämeenlinna (1972–); Holbæk (1980–); Szumi (1990–); Meudon (1953–); Tavistock (1977–); Tyumeny (1994. május 25. – ); Tulsa (2000–); Mazkeret Batya (2008–);
	Népesség
Teljes népesség	70 138 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	922,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	40 m
Terület	76,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 37′ 32″, k. h. 10° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 52° 37′ 32″, k. h. 10° 04′ 57″
	Celle Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Celle weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Celle témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 20.) ezen a változaton alapul.

Celle (IPA: [ʦɛlə]) város Németországban, Alsó-Szászországban, a Celle kerületben, mintegy 72 000 lakosa van.

Fekvése

Braunschweigtől 65 km-re északnyugatra, Hannovertől 40 km-re északkeletre, míg Hamburgtól 120 km-re délre fekszik az Aller folyó mentén, a Lüneburger Heide déli nyúlványainál. Az Unteraller és az Oberaller folyó és annak csatorna-hálózata fogja közre, és ez táplálja a kastélya körüli vizesárkot is.

Története

Nevét 985-ben említették először. A 11. században már pénzverési joga is volt. Altencelle az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején a Brunon család birtokaihoz tartozott, és az ő kastélyuk körül alakult ki a későbbi település is, melyet még Erős Ottó herceg kezdett el építeni a családi kastélytól 3 km-re. A helység 1378-tól 1705-ig a lüneburgi hercegi családok rezidenciája volt. A callenbergi hercegséggel való területegyesítéskor a hannoveri ház birtokaihoz csatolták. 1886-ban porosz fennhatóság alá került.

A város fejlődése a 19. századi iparosítással indult meg. Ma a tartományi bíróság székhelye, van ipari-, kereskedelmi kamarája és népfőiskolája is.

Gazdasága

Celle fő iparágai közé tartozik a festékgyártás, az olajipart szolgáló acélgyártás, és az élelmiszergyártás.

Ipari vállalatai: gépészeti, geológiai fúrás és olajmérnöki (Baker Hughes, Halliburton elektronika, élelmiszer-és fémmegmunkálás, fa- és műanyagfeldolgozás, fúrómesteriskola), őshonosak. Ezen kívül, nyomdafestékgyártás (Man Steinberg), papírfeldolgozás (Werner Achilles fényes fóliával Kaschieranstalt GmbH) és hangszergyártás (beleértve Moeck). Fontos ágazata a turizmus is.

Oktatás

Celle általánosabb képzést nyújtó iskolái: három középiskola (Westercelle, Heese, Castle Road), hat általános és középiskola. Emellett négy szakiskola, valamint gimnáziumok.

Itt születtek, itt éltek

Jacob Dammann (1534-1591) - evangélikus lelkész
Johann Christian Bacmeister (1662-1717) - jogász
Sophia Dorothea Celle (1666-1726)
Lucas Bacmeister (1672-1748) - evangélikus teológus
Johann Franz Capellini Wickenburg (1677-1752) - báró történelmileg jelentős munkát „Thesaurus Palatinus”
Ernst von Gemmingen-Hornberg (1759-1813) - diplomata és zeneszerző
August Peter Julius du Menil (1777-1852) - kémikus
Carl Heinrich Wünsch (1779-1855) - építész
Ernst Schulze (1789-1817) - költő
Friedrich Wilhelm Rettberg (1805-1849) - protestáns teológus és egyháztörténész
Karl Goedeke (1814-1887) - irodalomtörténész
Karl Lueder (1834-1895) - ügyvéd, egyetemi tanár
Wilhelm Hauer (1836-1905) - építész, Hannoverben és Hamburgban
Ferdinand Hartz (1838-1906) - szobrászművész
Gudehus Heinrich (1842-1909) - tenor
Rudolf Hermann (1860-1935) - festőművész
Emil Ernst Herzfeld (1879-1948) - német közel-keleti régész, orientalista és epigrafista; társ-alapítója a közel-keleti és iszlám régészetnek, építészetnek és művészettörténetnek és alapítója az iráni Archaeology Intézetnek
Otto Wolff (1879-1920) - német fotós és vállalkozó
Robert Lehr (1883-1956) - politikus (DNVP, CDU)
Theodor Krueger (1891-1966), német zenepedagógus, kórusvezető, zongorista, zeneszerző, író
Roland Freisler (1893-1945) - jogász és politikus (NSDAP)
Johannes Schulze (1901-1980) - evangélikus teológus
Fritz Timme (1903-1976) - történész, egyetemi tanár
Augusztus Schirmer (1905-1948) - építész, mérnök
Marianne Schubart Vibach (született 1921) - színésznő, rendező és forgatókönyvíró
Irma Blank (született 1934) - német-olasz festő és grafikus
Klaus Fred Hagen (született 1947) - fizikus
Eckart Birnstiel (született 1947) - történész
Oskar Ansull (azaz Uwe Hartmann) (született 1950) - író
Harald Bergmann (született 1963) - filmrendező, producer
Endrik Wottrich (született 1964) - operaénekes (tenor)