Bíró Ferenc (irodalomtörténész)
| Bíró Ferenc | |
 | |
| A magyarországi irodalmak története – új irodalomtörténeti kézikönyv 1. kötetének szerkezeti koncepciójának műhelyvitáján (a háttérben Heltai János) | |
| Született | 1937. február 5.[1] Szentes |
| Elhunyt | 2024. március 4. (87 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület |
|
| Tudományos fokozat |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bíró Ferenc (Szentes, 1937. február 5. – 2024. március 4.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Bíró Ferenc és Kelemen Ilona. Középiskolai tanulmányait a Horváth Mihály Gimnáziumban végezte el. 1955-1960 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar-francia szakos hallgatója volt.
1956-tól Eötvös-kollégista volt. 1960-1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt. 1961-1963 között Szegeden egyetemi tanársegédként dolgozott. 1963-1969 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1969-1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa, 1972-1994 között főmunkatársa és tudományos tanácsadója volt. 1980-1985 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-2007 között az ELTE BTK tanára volt. 1992-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia textológiai munkabizottság elnöke, valamint a Doktori Tanács irodalomtudományi szakbizottságának tagja volt. 1994-1998 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán a felvilágosodás és romantika irodalmának tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1994-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, az Irodalomtudományi Bizottság tagja volt. 1994-2002 között a 18.-19. századi magyar irodalomtörténet tanszékvezető egyetemi tanára volt. 2007 óta professzor emeritus.
Kutatási területe a felvilágosodáskori és reformkori magyar irodalom. A Bessenyei György kritikai kiadás sorozat-szerkesztője.
Magánélete[szerkesztés]
1961-ben házasságot kötött Vas Odette-tel. Egy fiuk született; Péter (1964).
Művei[szerkesztés]
- A fiatal Bessenyei és íróbarátai (1976)
- Les Lumières en Pologne et en Hongrie (szerkesztette Hopp Lajossal, Zofia Sinkóval, 1988)
- A felvilágosodás korának magyar irodalma (1994)
- A felvilágosodás korának magyar irodalma; 3. jav., bőv. kiad.; Balassi, Budapest, 1998
- Katona József. Monográfia (2002)
- Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből (szerkesztette, 2005)
- A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés (2010)
- A nemzethalál árnya a XVIII. századvég és a XIX. századelő magyar irodalmában (2012)
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Széchenyi professzor ösztöndíj (1999-2002)
- Ipolyi Arnold-díj (2005)
- Faludi Ferenc Alkotói Díj (2008)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ HUN-REN BTK, https://abtk.hu/rolunk/in-memoriam/3488-biro-ferenc-1937-2024
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk[szerkesztés]
- http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2007/06_0209/11.htm
- Kortárs magyar írók
- Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére; szerk. Devescovi Balázs, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor; Ráció, Bp., 2007
- A Országos Doktori Tanács személyi adatlapja: https://doktori.hu/index.php?enuid=192&lang=HU&sz_ID=6125&show=1
