Bársony István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen OsvátA (vitalap | szerkesztései) 2021. március 20., 08:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ez a szócikk a vadászíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bársony István (egyértelműsítő lap).
Bársony István
Élete
Született1855. november 15.
Sárkeresztes
Elhunyt1928. március 12. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
HázastársaBorsos Vilma
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony István témájú médiaállományokat.

Bársony István (Sárkeresztes,[1] 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) vadász, író, újságíró.

„Ideálom a felséges természet.”

Származása, tanulmányai

Bársony István arcképe és aláírása
Bársony István sírja. Kerepesi temető: 35-1-76. (G. Fekete Géza szobra).

Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négy éves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.

Pályafutása

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[2] Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[3] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.

Hitvallása így szól:

„ A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna. ”

Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.

70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928. március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Társulati, szakmai társasági tagságai

Művei

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.

  • A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
  • Erdőn-mezőn, Budapest, 1894.
  • Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
  • Ingovány (regény). Budapest, 1901. Online
  • Egy darab élet (elbeszélések). Budapest, 1901.
  • A rab király szabadon (fantasztikus állatregény). Budapest, 1903.
  • Este (elbeszélések). Budapest, 1914.
  • Az én világom (rajzok). Budapest, 1925.
  • Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Emlékezete

  • A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.[4]
  • Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
  • Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
  • Bársony István Emlékplakett készült.
  • A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
  • Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
  • Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
  • Budapesten utca viseli a nevét.
  • Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar életrajzi lexikonban tévesen Járkeresztesként szerepel a szülőhely.
  2. ↑ Több lexikon is átvette azt a téves információt, hogy Gárdonyi Géza vezette volna be az irodalmi életbe. Ez helytelen. Amikor Gárdonyi Budapestre került, Bársony már befutott író volt. Az Otthon körben ismerkedtek meg, s Gárdonyi 1895 januárjában magával vitte a Feszty-szalonba. Valószínűleg innen ered a tévedés.
  3. ↑ Révai nagy lexikona
  4. ↑ A sírszobor felállításának ideje vagy 1928 [1], vagy 1931.

Irodalom

  • Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.
  • Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bársony_István_(író)&oldid=23697047”