Butil-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Butil-acetát
Butyl acetate.png
Butil-acetát
Butyl-acetate-3D-balls.png
IUPAC-név Butil-acetát
Más nevek Butil-etanoát
Ecetsavas butilészter
Kémiai azonosítók
CAS-szám 123-86-4
PubChem 31272
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H12O2
Moláris tömeg 116,16 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 0,88 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont -77 °C[1]
Forráspont 127 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Rossz: 10 g/l (20 °C)[1]
Gőznyomás 10,7 hPa (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok R10, R66, R67[2]
S mondatok (S2), S25[2]
Lobbanáspont 27 °C[1] (300 K)
Öngyulladási
hőmérséklet
390 °C[1]
LD50 10800 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon acetátak propil-acetát
amil-acetát
Rokon vegyületek n-butanol
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A butil-acetát vagy pontosabban n-butil-acetát egy szerves vegyület, a butanol ecetsavval alkotott észtere. A gyümölcsészterek közé tatozik. Színtelen folyadék, gyümölcsre emlékeztető szaga van. Vízben csak kis mértékben oldható, de szerves oldószerekben, például etanolban, dietil-éterben, szénhidrogénekben oldódik. Maga a butil-acetát is jól old számos anyagot, emiatt főként oldószerként alkalmazzák.

Három izomerje létezik, az izobutil-acetát, a terc-butil-acetát és a szek.-butil-acetát.

A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A butil-acetát butanolból és tömény ecetsavból állítható elő, ha ezeket kénsav jelenlétében desztillálják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A butil-acetát főként technikai szempontból fontos oldószer. Legnagyobb mennyiségben lakkok gyártására használják fel. Jól old különböző cellulózésztereket (például a nitro-cellulózt), a műkaucsukot és számos műgyantát. Felhasználják körömlakkok készítésére és az illatszeriparban is.

Veszélyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyálkahártyákat ingerlő hatása van. Belélegezve vagy a gyomorba kerülve szédülést, émelygést, gyomorfájást okozhat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h A butil-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 25. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. ^ a b c A butil-acetát (ESIS)