n-Butanol
| Butanol | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Bután-1-ol |
| Más nevek | Butanol 1-Butanol n-Butanol normál-Butanol Butil-alkohol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [71-36-3] |
| RTECS szám | EO1400000 |
| SMILES | CCCCO |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H10O |
| Moláris tömeg | 74,12 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,81 g/cm³, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
−89 °C[1] |
| Forráspont |
118 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 90 g/l, 20 °C[1] |
| Gőznyomás | 6,67 mbar (20 °C), 45,4 mbar (50 °C)[1] |
| Viszkozitás | 3 cP 25°C-on |
| Szerkezet | |
| Dipólusmomentum | 1,52 D (1-butanol) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[2] |
| NFPA 704 |
3
1
0
|
| R mondatok | R10 R22 R37/38, R41 R67[2] |
| S mondatok | (S2), S7/9 S13 S26, S37/39 S46[2] |
| Lobbanáspont | 35 °C[1] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
325 °C[1] |
| LD50 | 790 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon alkoholok | Propanol, Pentanol, Izobutanol, 2-Butanol, terc-Butanol |
| Rokon vegyületek | Butiraldehid, Vajsav, Butilén |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az n-butanol (vagy más néven 1-butanol, bután-1-ol, butil-alkohol) egy szerves vegyület, az alkoholok közé tartozik. Primer alkohol, a hidroxilcsoportja láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. A molekulája nem tartalmaz láncelágazást. Három szerkezeti izomerje létezik, az izobutanol, a szek.-butanol és a terc-butanol.
Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízben és szerves oldószerekben oldódik. Vízzel azeotróp elegyet képez, ennek forráspontja 92 °C, 37% vizet és 63% butil-alkoholt tartalmaz. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, a zsírokat és a gyantákat.
A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A butil-alkohol gyúlékony vegyület, a lobbanáspontja körülbelül 35 °C. Dehidrogénezéssel aldehiddé, butiraldehiddé alakítható. Karbonsavakkal észtereket képez.
Előállítása [szerkesztés]
Az n-butanol előállítására két módszer ismeretes. Az egyik eljárás szerint keményítő, például kukoricakeményítő erjesztésével nyerik. A Clostridium acetobutyricum nevű baktérium ugyanis a keményítőt és a cukrokat nem úgy bontja le, hogy etanol és szén-dioxid képződik, hanem a termék körülbelül 22% butanolt, 11% acetont, illetve szén-dioxidot és hidrogént tartalmaz. A butanolt desztillációval különítik el.
A butanol előállítható krotonaldehidből is, katalitikus hidrogénezéssel.
Felhasználása [szerkesztés]
A n-butanolt főként oldószerként alkalmazzák a lakkiparban, illetve alkaloidok, olajok, viaszok oldására. A vegyiparban kiindulási anyag vagy oldószer számos vegyület előállításánál. Felhasználják még fémek tisztítására, lakkok eltávolítására és hígítószerként is. A kis szénatomszámú karbonsavakkal kellemes illatú észtereket képez, ezek szintén jó oldószerek.
Források [szerkesztés]
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
- Butanol – A vegyület izomerjei táblázatban
