Buday Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2020. december 19., 16:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: nemz. katal.)
Buday Kálmán
SzületettBuday Kálmán Mihály Mátyás
1863. október 13.
Pécs
Elhunyt1937. november 17. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBékessy Ida
Foglalkozásaorvos,
patológus,
egyetemi tanár
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1886, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (7/2-1-7)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Buday Kálmán témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday Kálmán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Buday Kálmán (Pécs, 1863. október 13.Budapest, Józsefváros, 1937. november 17.)[1] orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.

Élete

Édesapja nemes Buday Béla (1823-1900),[2] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842-1902) volt.[3] Tízgyermekes nemesi családból származott. Fivére, dr. Buday László (18731925) statisztikus, egyetemi tanár

Buday Kálmán 1881-ben a pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett. 1886-ban szerezte orvosi diplomáját Budapesten. 1885-től a budapesti kórbonctani intézetben dolgozott, 1890-től műtőorvos a sebészeti klinikán. Külföldi tanulmányút (1894-95) után a kolozsvári egyetemen a kórbonctan helyettes tanára, 1896-ban magántanára, majd még ebben az évben nyilvános rendes tanára. 1913-tól 1934-ig, nyugdíjazásáig a kórbonctan nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen és az I. Kórbonctani Intézet igazgatója.

1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd 1931-ben rendes tagja lett. Jelentős kutatásokat végzett az osteogenesis imperfecta, a szájüreg és tüdő üszkös gyulladása, a lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana terén. Elsőnek állapította meg, hogy a tüdőtuberkulózis kialakulásában a külső újrafertőződés hatására a lappangó belső gócok fellángolásával lehet számolni. Leírta a sebfertőzés egyik róla elnevezett kórokozó baktériumát.

Öccse Buday László (1873-1925) statisztikus, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Magyar Statisztikai Társaság megalapítója és első elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Publicista, az Ország-Világ segédszerkesztője és a Közgazdasági Szemle szerkesztője, ill. szintén a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Tudományos munkái

  • Kórboncolástan (Bp., 1914).
  • A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. (Székfoglaló értekezés)
  • A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban

Jegyzetek

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2153/1937. folyószáma alatt.
  2. familysearch.org Buday Béla gyászjelentése
  3. familysearch.org Buday Béláné Kelemen Tekla gyászjelentése

Források

  • Magyar életrajzi lexikon