Briatico
| Briatico | |||
 |
|||
| A La Rocchetta tengerparti őrtorony romjai | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Vibo Valentia (VV) | ||
| Frazionék | Conidoni, Mandaradoni, Paradisoni, Potenzoni, San Costantino, San Leo, Sciconi | ||
| Irányítószám | 89817 | ||
| Körzethívószám | 0963 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4106 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 148,0 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 51 m | ||
| Terület | 28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Briatico
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| é. sz. 38° 43′ 32″, k. h. 16° 1′ 47″ | |||
| Briatico weboldala | |||
Briatico község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Vibo Valentia megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye északi részén fekszik, Santa Eufemia-öböl partján. Határai: Cessaniti, Vibo Valentia, Zaccanopoli, Zambrone és Zungri.
Története [szerkesztés]
A hagyományok szerint a várost Epizephürioi Lokroiból származó görög telepesek alapították. Első írásos említése azonban csak a 12. származik, amikor Roger, szicíliai király a miletói egyházmegyének ajándékozta az Euriatikon név alatt ismert kis települést és a hozzátartozó területeket. A középkor során nemesi családok birtoka volt (de Traynam de Santilis, d’Aquino, Ruffo, Marzano, stb.). Az 1783-as calabriai földrengésben a település teljesen elpusztult. A túlélők az elpusztult településtől néhány kilométer távolságra, annak egykori kikötői részénél (marina) építették fel a mai települést. A 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói [szerkesztés]
- az egykori településből (Briatico Vecchio) a Castello romjai maradtak fenn
- a tengerparton épített, a török kalózok ellen védelmet nyújtó öt őrtorony
- az 1498-ban alapított domonkos-rendi kolostor
- halász-kikötő
- Szaracén-torony
- Palazzo Bisogni
- Villa Marzano
- Palazzo Lombardi Satriani
- Palazzo Satriano
- San Pietro-templom
- San Nicola-templom
- San Michele Arcangelo-templom
- San Leone Magno-templom
- Madonna di Costantinopoli-templom
- San Giacomo-templom
- Madonna delle Grazie-templom
- Madonna del Carmine-templom
- Santa Maria Assunta-templom
Források [szerkesztés]
- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
|
|||||
