Borcsic
Borcsic (Borčice) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Trencséni |
Járás | Illavai |
Rang | község |
Polgármester | Anton Fabuš |
Irányítószám | 018 53 (pošta Bolešov) |
Körzethívószám | 042 |
Forgalmi rendszám | IL |
Népesség | |
Teljes népesség | 712 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 102 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 229 m |
Terület | 4,12 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Borcsic weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borcsic témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Borcsic (szlovákul Borčice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban, Illavától 10 km-re délnyugatra a Vág jobb partján. 2011-ben 420 lakosából 416 szlovák volt.
Története
1238-ban "Bork" néven említik először. 1376-ban "Borsich", 1496-ban "Borchycz" néven tűnik fel a dokumentumokban. Trencsén várának tartozéka, később helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 13 adózó háztartása volt. 1784-ben 41 házában 229 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 302 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BORCZICZ. vagy Borsitz. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosa Ugró, Tarnóczy, Novitz, és Borsiczky Urak, lakosai katolikusok, szántó földgyei bőven termők, legelője, és réttyei jók, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Borcsics, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh jobb partján: 255 kath., 27 zsidó lak. Ékesiti az uraság kastélya; termékeny jó határral bir. F. u. Ugronovich."[3]
1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
2001-ben 374 lakosából 370 szlovák volt.
Nevezetességei
- A temetőben álló kápolna 1754-ben épült barokk stílusban.
- 18. századi barokk szobor a temetőben.
- Kastélya barokk alapokon 1815-ben épült klasszicista stílusban.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.