Bonin-szigeteki pápaszemesmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonin-szigeteki pápaszemesmadár
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Pápaszemesmadár-félék (Zosteropidae)
Nem: Apalopteron
Bonaparte, 1854
Faj: A. familiare
Tudományos név
Apalopteron familiare
(Kittlitz, 1830)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bonin-szigeteki pápaszemesmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bonin-szigeteki pápaszemesmadár témájú kategóriát.

A Bonin-szigeteki pápaszemesmadár (Apalopteron familiare) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pápaszemesmadár-félék (Zosteropidae) családjába tartozó Apalopteron nem egyetlen faja.[1]

Rendszerezés[szerkesztés]

Korábban a korábban a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába sorolták. Közeli rokon faja - a korábban szintén a mezevőfélék közé sorolt - aranyos pápaszemesmadár (Cleptornis marchei), mely az Északi-Mariana-szigetek kettő szigetén honos.

Előfordulása[szerkesztés]

A faj kizárólag az Ogaszavara-szigetek (régebbi nevén Bonin-szigetek) közé tartozó Hahadzsima szigeten fordul elő. Korábban a szigetcsoport Csicsidzsima szigetén is előfordult, de onnan mára kihalt. Kis elterjedési területe miatt a „Mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség.

Alfajai[szerkesztés]

A Bonin-szigeteki pápaszemesmadárnak kettő alfaja ismert, közülük az egyik - az alapfaj - mára kihalt.

  • Apalopteron familiare familiare - Korábban a szigetcsoport északi szigetein, Csicsidzsima és Mukodzsima szigetein fordult elő. Az előbbi szigeten 1930-ban látták utoljára, az utóbbin az 1970-es évek elején.
  • Apalopteron familiare hahasima - A ma is élő alfaj Hahadzsima szigeten és kettő apró szomszédos szigetecskén fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 13,5 centiméter. Hátának színezete sárgás vagy olajzöldes színű. Szárnyai valamivel világosabbak, hasa világos sárga, oldalain finom szürke csíkozottsággal. Jellegzetes bélyege a fekete arcmaszkja. Mint a pápaszemesmadarak általában, erre a fajra is jellemző a fehér szemgyűrű. Vékony. hegyes csőre és erős lábai is fekete színűek.

Életmódja[szerkesztés]

A faj a szigetek eredeti vegetációtípusába tartozó nyílt szubtrópusi erdőkben fordul elő elsődlegesen, de az elhanyagoltabb vidéki kertekben és ültetvényeken is megél.[2] Az eredeti vegetációtípusok erőteljes megritkulása miatt egyre jobban kénytelen alkalmazkodni az emberi kultúrkörnyezethez. Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik, melyeket a növényzetről gyűjt be, de táplálkozásában fontos szerephez jutnak a gyümölcsök is. Igen kedveli a szigeteken meghonosodott papaja termését.

Fészkét magasan a fákra építi. Fészkelő időszaka márciustól júniusig tart. A tojó kettő tojást rak. A kotlásban és a fiókák felnevelésében mindkettő ivar aktívan részt vesz.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A kihalt északi alfaj A. f. familiare

A fajra az elsődleges fenyegetést élőhelyének eltűnése jelenti. A sziget eredeti vegetációjának nagyarányú irtása vezetett a faj több szigetről való kihalásához. A meghonosodott házi patkányok általi főleg a fészkekre irányuló predációs hatás egy további veszélyforrást jelent. A szigetekre betelepített japán pápaszemesmadár általi táplálék konkurencia úgy tűnik, alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a faj állományát. Mára kettő alfajából egy kihalt, a másik is csak egy nagyobb és kettő apró szigeten fordul elő. A Természetvédelmi Világszövetség becslése alapján a faj összállománya 3500 és 15000 egyed közötti lehet.

A faj aktív védelemben részesül Japánban. A korábban endemikus fajokban oly gazdag Bonin-szigeteknek ez az utolsó életben levő tagja. A japán természetvédelmi hatóság elsősorban a faj védelme miatt állami természetvédelmi területté nyilvánította a Bonin-szigeteket. A madár egyike Japán természeti örökségének, így kiemelt védelemben részesül. A szigeten folyamatosan irtják a meghonosodott patkányokat és a madárra szintén rendkívül veszélyes elvadult házi macskákat is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  2. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bonin-Brillenvogel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • James A. Jobling: Helm Dictionary of Scientific Bird Names. Christopher Helm, London 2010, ISBN 978-1-4081-2501-4
  • Heinrich von Kittlitz: Über die Vögel der Inselgruppe von Bonisima beobachtet zu Anfang Mai 1828. In: Mémoires Presentés a l'Académie Impériale des Sciences de St. Petersbourg par divers savans, et lus dans ses assemblées. 1. kötet, 3. sz., 1830, 231–248. oldal (online)

További információk[szerkesztés]