Bohuniczky Szefi
| Bohuniczky Szefi | |
 | |
| Született | Bohuniczky Jozefa 1892. március 19. Pécsely |
| Elhunyt | 1969. február 28. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20/1-1-158)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuniczky Szefi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bohuniczky Szefi, Maller Dezsőné Bohuniczky Jozefa (Nagypécsely, 1892. március 29.[3] – Budapest, 1969. február 28.)[4] magyar írónő, a Nyugat munkatársa.
Élete[szerkesztés]
Bohuniczky Kálmán Vas vármegyei intéző és Frank Róza leányaként született. Vidéki középbirtokos családban nőtt fel, Csibehegy-pusztán. Szülei többször vendégül látták Jókai Mórt és ismerősük volt Kaffka Margit is. Tízévesen Eperjesre, az angolkisasszonyok zárdájába küldték tanulni. Az ottani szokás szerint zongorázni, kézimunkázni tanították, de a nyelvtani szabályokra nem. 15 évesen, miután nővére tüdővészben meghalt, a zárdából kivették, otthon nevelőnő tanította. Álnéven elküldte egy elbeszélését a Kaposvári Hírlapba, majd a szerkesztőség dicsérete után elhatározta, hogy írónő lesz. Első szerelmétől szülei eltiltották, 1912-ben kényszerházasságot kötött a hencsei református templomban a csurgói református gimnázium tanárával, Maller Dezsővel. Az első világháború kitörésekor külföldön utazgatott. Ekkor kezdett verseket küldeni a Nyugatba, Ignotus Hugó biztatta a folytatásra. A háború után a férje, mint kommunistagyanús elem ellen körözést adtak ki, el kellett költözniük a fővárosba, ott látta vendégül Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot.
A harmincas években sorra jelentek meg kötetei, 1938-ban Baumgarten-jutalmat, 1942-ben pedig Baumgarten-díjat kapott. Budapest bombázása elől Siófokra költözött, ahol egy könyvkereskedésből tartotta fenn magát. A második világháború után kölcsönkönyvtárat létesített Medvecky Bellával és Szili Leontinnal közösen. Ezt az 1950-es években államosították, egyes könyveket pedig betiltottak és bezúztak. 1947-ben még megjelenhetett egy könyve, nemsokára azonban kizárták az Írószövetségből. 1956 után baráti segítséggel az Irodalmi Alap támogatásából élt, és néhány visszaemlékezése is megjelenhetett pályatársairól, regényeit azonban elfelejtették. 1969. március 7-én délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.[5]
Emlékezete[szerkesztés]
Tüskés Tibor kezdeményezésére 2007. augusztus 11-én Pécselyen felavatták emléktábláját.
Művei[szerkesztés]
- Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. (Pápa, 1930)
- Rigó. B. Sz. novellái. (Pápa, 1930)
- Szegény ember (regény, Magyar mesgyén. Bp., 1934; Új magyar regények. 2. kiad. 1944)
- Eszteregi hitbizomány (regény, Nyugat Könyvek. Bp., 1936)
- Három év. I–II. köt. (regény, Új magyar regények. Bp., 1941; olaszul: Roma, 1944)
- Asszonyok és lányok (regény, Új magyar regények. Bp., 1942)
- Válság (regény, Bp., 1943)
- Lázas évek (regény, Magyar írók. Bp., 1947)
- Egy Móricz-vers története (Irodalomtörténet, 1957. 1. sz.)
- Emlékezés Szabó Dezsőre (Irodalomtörténet, 1958. 1. sz.)
- Az elfelejtett Centrál kávéház (Vigilia, 1959. 8. sz.)
- Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra (Nagyvilág, 1959. 8. sz.)
- Arcképvázlat Pap Károlyról (Jelenkor, 1961. 3. sz.)
- Emlékezés Osvát Ernőre (Irodalomtörténet, 1961. 2. sz.)
- Schöpflin Aladár és baráti körünk (Irodalomtörténet, 1962. 1. sz.)
- A fiatal Németh László és környezete (Jelenkor, 1962. 6. sz.)
- Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., 1989)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A lexikonok téves születési évet adnak meg: MÉL szerint 1894, Gulyás Pál szerint 1896, Névpont szerint 1899.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 537/1969. folyószáma alatt.
- ↑ Népszabadság, 1969. március 6.
Források[szerkesztés]
- Rónay László: Író – süteményestállal. Bohuniczky Szefi
- Petrányi Ilona: Tűnt idők rítusainak, mítoszainak és szerepeinek mesélője, Bohuniczky Szefi
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Névpont
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Bohuniczky Szefi Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Könyvtára
- Tüskés Tibor: Magánzárka – Emléktáblát avatnak ma Pécselyen Bohuniczky Szefinek mon.hu, 2007. augusztus 11.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
