Bodola Sámuel

	Bodola Sámuel
	Az Erdélyi református egyházkerület püspöke
Született	1790. december 10.; Székelyudvarhely
Elhunyt	1866. április 22. (75 évesen); Kolozsvár
Nemzetiség	magyar
Felekezet	protestantizmus
	Püspökségi ideje; 1854 – 1866
Előző püspök	Következő püspök
Antal János	Nagy Péter
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodola Sámuel témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. január 28.) ezen a változaton alapul.

Zágoni Bodola Sámuel (Székelyudvarhely, 1790. december 10. – Kolozsvár. 1866. április 22.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1854-től haláláig, királyi tanácsos.

Élete

Apja Zágoni Bodola Sámuel id. (1760 k. – 1796) bölcselettanár, előbb pap Búnban (Maros megyében), majd 1787-től 1796-ig a Székelyudvarhelyi református kollégium tanára. Anyja vajdaszentiványi Huszár Veronika (?-1803). A székelyudvarhelyi református kollegiumban tanult 1803-ig; ezután nagybátyja, Bodola János református püspök neveltette Nagyenyeden, ahol a bölcseletet, jogot és teológiát elvégezte és osztálytanító lett. Az 1814. iskolai év végével a göttingeni egyetemre ment, de alig tölthetett ott másfél évet. Visszatért hazájába és 1816 tavaszán Kolozsvárt özvegy báró Dániel Istvánné udvarában volt pap; ugyanennek az évnek november 17-én Héderfájára került lelkésznek. 1817-ben a dévai zsinaton fölavatták a papi hivatal folytatására. 1818. június 21-én a marosvásárhelyi egyházközség választotta lelkészének, és 1822. január 22-e után ment a székelyudvarhelyi református kollégiumba teológiatanárnak, ahonnan 1833. június 30-án távozott, mivel a marosvásárhelyi főiskolához helyezték át. 1836-ban a református egyház főjegyzővé választotta; ezt tanári hivatalával együtt folytatta 1841-ig; ekkor Nagyenyedre választották meg teológiatanárnak. 1848. november 17-én a felbőszült román nép elől Kolozsvárra menekült; innen 1849-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol 1850. július 19-étől teológiatanár volt. 1854-ben átköltözött Kolozsvárra a teológiai szeminárium igazgatójának. 1852 februárjában a főkonzisztórium püspökhelyettessé tette, 1861. május 22-én püspöki hivatalában megerősítette, egyszersmind királyi tanácsos lett.

Bodola Sámuel 1821-ben Marosvásárhelyen nősült. Felesége magyardellői Antal Zsuzsanna. (1803. – Marosvásárhely, 1889. június 22.) Antal Zsuzsa szülei Antal János püspök (Oláhdellő, 1767. február 22.-Marosvásárhely, 1854. augusztus 12.) és kibédi Péterffi Mária. A Bodola család sírfelirata a marosvásárhelyi református temetőben: "Az igaznak emlékezete áldott. Harmincötödik Püspökének, zágoni Bodola Sámuelnek az Erdélyi ev. Ref. anyaszentegyház. Született decz. 10-én 1790-ben, meghalt április 22-én 1866-ban Neje magyardellői Antal Zsuzsanna 1803-1889. Gyermekeik Ágnes 1823-1893, Dénes fejérdi Fer. Lelkész 1834-1888. Zágoni Bodola Sámuel született Maros Vásárhelyen 1860. április 28-án, meghalt Bécsben 1879. július 12-én. Béke poraira. Z. Bodolla Gábor honvédhadnagy 1895-1916, Elesett a toporuci csatában. Dr. zágoni Bodolla Gábor a székelyuvarhelyi kir. Törvényszék elnöke, sz. Marosvásárhelyt 1862. máj. 2-án, mh. Székelyudvarhelyt 1909. Febr. 9-én. Áldott legyen emlékezete. Itt nyugszik zágoni Bodolla János kir. Táblai Bíró 1829-1884. Legyen áldott emlékezete. Mellette pihen unokája Horváth Samuka Élt két hónapot. Özv. zágoni Bodolla Jánosné Gáthy Terézia 1834-1909. Áldott legyen emlékezete."^[1] Életrajzát Bartók György írta meg a Nagy papok életrajza című kötetben (Budapest, 1877.)

Munkái

Gr. Teleki Sámuel felett oráczió 1822.
Kik az igaz keresztények? Brassó, 1831.
Katékhismus, Kolozsvár. (1832. 2. jobbított kiadás. M.-Vásárhely, 1840. 3. k. N.-Enyed, 1843. 4. jav. k. Keresztyén hittan czímmel. N.-Enyed és M.-Vásárhely, 1848. 5. k. Kolozsvár? 1861. Ennek nyomán Garda József adta ki 1867-ben.)
Könyvismertetés. Irta egy ref. pap. Kolozsvár, 1840. (Salamon József könyvének; De statu ecclesiae ev. ref. in Transsilvania birálata.)
Keresztyén anya sz. egyház négy oszlopai. Nagy-Enyed, 1845.
Papok fölszentelése alkalmával mondott beszéd. Kolozsvár, 1855.
Az élő egyház és annak ismertető jegyeiről. U. ott, 1856.
A közzsinatot megnyitó beszéd. U. ott, 1863.
Ima, zsinatnyitó és papszentelő beszédek. U. ott, 1864.

Kisebb dolgozatai az Erdélyi Hiradóban (1843. 65. sz.) és az erd. ref. egyház Évkönyveiben jelentek meg. (1860–66.)

Jegyzetek

↑ [1]

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.

Kapcsolódó szócikkek

Erdélyi református püspökök listája
Bodola Sámuel egyenes ágú ősei: Bodola család (zágoni)
Dr. Sipos III. Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon, Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi), Bodola (zágoni) családfák.^[1]
Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi), Bodola (zágoni) családfák. I. II. III. rész. A www.terry.hu családtörténet oldalon.^[2]

Erdély-portál
Vallásportál

↑ Kézdimárkosfalvi Sipos család. siposbela-1945.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 12.)^{[halott link]}
↑ csaladfakutatasidocfájlok – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)

[1] [1]

[2] Kézdimárkosfalvi Sipos család. siposbela-1945.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 12.)^{[halott link]}

[3] csaladfakutatasidocfájlok – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)

[1]

[1]

[2]