Birkás Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birkás Géza
1939-ben
1939-ben
Született1879. október 1.
Köveskál
Elhunyt1951. október 15. (72 évesen)[1][2]
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKleiszner Vilma Krisztina
(h. 1907–?)[3]
GyermekeiEndre
Géza
Foglalkozásafilológus
SírhelyeDugonics temető
SablonWikidataSegítség

Birkás Géza (Köveskál, 1879. augusztus 1.Szeged, 1951. október 15.)[4] irodalom- és művelődéstörténész, nyelvész, szótáríró, egyetemi professzor, rektor. A magyar–francia művelődéstörténeti kapcsolatokat és a francia irodalomtörténetet kutatta.

Életpályája[szerkesztés]

Birkás Gáspár és Seller Klára fia. A középiskolát a veszprémi piarista gimnáziumban végezte el, majd a budapesti, grenoble-i és genfi egyetemeken folytatta felsőfokú tanulmányait. 1902-ben nyert magyar–francia szakos középiskolai tanári diplomát.[4] Tanulmányutakat tett Olaszországban, Angliában, Belgiumban, Svájcban, Ausztriában, s két évet a Sorbonne-on is töltött.[4] 1902–23 között a budapesti Főreáliskolában, közben 1903-tól két éven át a Medve utcai polgári iskolában is tanított francia nyelvet.[5] 1919-től a budapesti tankerület francia nyelvi szakfelügyelője.[4] Ő volt a fordítója és előkészítője annak a francia nyelvű anyagnak, mellyel a magyar delegáció a trianoni béketárgyalásokra érkezett.[4]

1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen francia irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett. 1923-ban Pécsre költözött és az ottani egyetemen a francia nyelvnek és irodalomnak lett helyettes, majd nyilvános rendes tanára.[4] 1938–39-ben az egyetem rektoraként működött. Egyetemi munkája mellett francia művelődéstörténeti és irodalmi tárgyú cikkeket, tanulmányokat írt, továbbá szótár- és nyelvkönyvírással is foglalkozott.

Amikor a pécsi Erzsébet Tudományegyetem a II. bécsi döntés után visszaköltözött Pozsonyba, Birkás Géza az újonnan megalapított Horthy Miklós Tudományegyetemre került a Francia Filológiai Intézet addigi vezetője, Zolnai Béla utódjaként, akit 1940. október 19-én a Kolozsvárra visszaköltözött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem hasonló nevű intézetének élére neveztek ki. E posztján 1940–48 között állt. Az 1947/48-as tanévben dékáni tisztséget töltött be a Bölcsészettudományi Karon. Az 1948. naptári év második felében nyugdíjazták.

1951-ben érte a halál. A szegedi Dugonics temetőben nyugszik, a VIII. parcella 3. sorának 5. számú, védett (MK 2006/148) sírhelyén.[6]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Rousseau természetérzése (Budapest, 1901)
  • Montaigne pedagógiai tanulmányai (ford., bev. és jz.; Budapest, 1913)
  • A francia irodalom története a legrégibb időktől napjainkig (Budapest, 1927)[4]
  • A magyarság francia barátai régen és most (Pécs, 1936)
  • Egy francia utazó Magyarországon 1597-ben (Budapest, 1938)
  • A régi Pécs külföldi útleírások alapján (Pécs, 1939)
  • Az ember tragédiája és a franciák (Budapest, 1942)
  • Francia-magyar, magyar-francia szótár (Budapest, 1934)[4]
  • Francia utazók Magyarországon (Szeged, 1948)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Philológiai Társaság
  • Irodalomtörténeti Társaság (választmányi tag)
  • Keresztény Nemzeti Liga (főtitkár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01803.htm, Birkás Géza, 2017. október 9.
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1512/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  4. a b c d e f g h Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 108. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  5. II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1903 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
  6. VIII-3/4-5 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 26. p.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Birkás Géza lásd 96. p.
  • Bernáth Árpád: Idegen nyelvi modern filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. pp. 138–156.

További információk[szerkesztés]