Bernic
Bernic (szlovákul Brnice) Szielnic településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban, Liptószentmiklóstól 12 km-re északnyugatra a Szentmáriai-víztározó partján. 2001-ben Szielnic 529 lakosából 525 szlovák volt.
Története
II. András birtokadományaként került 1230-ban egy Sibran nevű keresztes vitéz tulajdonába, kinek Perislaus, Maravigh és Dworzee nevű unokái 1290-ben III. András-tól a közeli Szielnic birtokjogát is megkapták. 1304-ben a család Benk nevű leszármazottának birtokában. Mátyás király 1478-ban a Maravigh leszármazottaknak adományozta, mely oklevél "Bernych" alakban említi. 1516-ban "Brnicz" néven bukkan fel. A 16. században Kmoskó és Omasztó családoké.1784-ben 19 házában 91 lakos élt. 1828-ban 8 háza és 68 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BERNITZE. Brintze. Tót falu Liptó Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Tarnócznak szomszédságában, mellynek filiája, nagy Bobrócztól sem meszsze, birtokosai külömbféle Urak, határja meglehetős."[1]
Fényes Elek szerint "Bernicze, (Brnic), tót falu, Liptó vgyében, 21 kath., 47 evang. lak. F. u. Kmoskó, Omazta s m. t. " [2]
1910-ben 44, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott. 1924-ben Szielnichez csatolták.
További információk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |