Berliner Zeitung

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berliner Zeitung
Adatok

Alapítva 1945. május 21.
Kiadó Berliner Verlag GmbH
Főszerkesztő Uwe Vorkötter
Nyelv német

ISSN 0947-174X
Weboldal

A Berliner Zeitung egy 1945-ben alapított regionális berlini napilap.

A Berliner Zeitung példányszáma 157 015 [1] és naponta mintegy 400 ezer[2] olvasót ér el, ezzel Berlin-Brandenburg legnagyobb előfizetői lapja és általában a főváros keleti kerületeiben olvassák. Főszerkesztő 2009. június 1. óta Uwe Vorkötter, ő már vezette egyszer a lapot 2002 és 2006 között. A Berliner Zeitung 1945 és a rendszerváltás között Kelet-Berlinben jelent meg. Már korábban is volt ilyen nevű lap, ez 1877-ben jelent meg először és B.Z. néven ma is piacon van (Ullstein lapkiadó), ez viszont a rendszerváltásig Nyugat-Berlinben jelent meg. A mai Berliner Zeitung első száma 1945. május 21-én jelent meg, és 10 Pfennigbe került. Eleinte volt alcíme is; „Organ des Kommandos der Roten Armee“ (A vörös hadsereg parancsnokságának sajtóorgánuma).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első főszerkesztő a szovjet ezredes Alexander Kiszarnov volt. A szerkesztőség tagjai szovjet tisztekből, német ellenálló partizánokból és a KPD tajgaiból verbuválódott. Mikor júliusban a Berliner Tageblatt egykori munkatársa, és a szovjet titkosszolgálat egykori ügynöke, Rudolf Herrnstadt átvette a főszerkesztőséget, a kiadást is Berlin város magisztrátusára szállt át. Ennek megfelelően 1945. augusztus 2. után az újság alcíme „Amtliches Organ des Magistrats von Berlin“(A berlini magisztrátus hivatalos sajtóorgánuma).[3] Az újság 1953 után az SED (Sozialistische Einheitspartei Deutschlands - Német Szocialista Párt az egypártrendszer idején) központi bizottságának fennhatósága alá került, és bár az NDK főváros lapja - akkor 345 ezres példányszámmal - nem vált hivatalosan sajtóorgánummá, részben valamelyest kritikusabb hangvételt engedhetett meg magának. Már Németország újraegyesítése előtt felvásárolta a lapot a Maxwell Communications és Gruner + Jahr cégek alkotta Joint Venture, majd 1992-től Gruner und Jahr azzal a kimondott céllal, hogy az újságból egyfajta német Whasington Postot formál, azonban ez a célkitűzés nem sikerült. Miután Gruner und Jahr kiadó elhatározta, hogy kiszáll a napilap-üzletből 2002. júniusában a Georg von Holtzbrink kiadócsoport szerezte meg a lapot, ezt azonban a német kartellhivatal (Bundeskartellamt) 2004-ben megtiltotta. Ezután a lap egy brit lapkiadó holdinghoz került, majd 2009-ben a kölni M. DuMont Schauberg kiadóhoz, majd a szintén kölni Heinen kiadóhoz (Helmut Heinen). 2010 áprilisa óta a Berliner Zeitung a „DuMont-szerkesztőközösség“ része, ide tartoznak a Frankfurter Rundschau, a Kölner Stadt-Anzeiger és a Mitteldeutsche Zeitung[4]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berliner Zeitung (BZ). Berliner Verlag, Berlin 1.1945, (május 21.) ISSN 0947-174X

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a német Informationsgemeinschaft zur Feststellung der Verbreitung von Werbeträgern (Információtársaság a reklámhordozók elterjedtségének megállapítására, röviden IVW szerint, 2010 első negyedéve, H.–Szo. (az ivw.eu honlapon
  2. Médiaelemzés 2008, BZ
  3. Peter de Mendelsohn: Zeitungsstadt Berlin. Frankfurt/Main-Berlin-Wien 1982, 512. oldal.
  4. (Az lap saját cikke ezzel kapcsolatban.) Uwe Vorkötter: „In eigener Sache“, in: Berliner Zeitung, 26. April 2010