Becsó
Becsó (szlovákul: Bečov) Szebedénybecsó településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban, Besztercebányától 15 km-re délkeletre a Zólyomi-medence déli részén a Zolna patak völgyében.
Története
A falu a 14. században keletkezett. 1582-ben "Beczov" alakban említik először, már ekkor a töröknek is adózott. 1591-ben mégis felégette a török. Garamszeg, majd Végles várának uradalmához tartozott. A 16. századtól 1848-ig különböző nemesi családok birtoka. 1828-ban 21 házában 156 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "BECSOV. Busov. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa Ráth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik felső Mitsinyének szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég, fája tűzre ingyen, piatzozása egy mértföldnyire Zólyomban; de mivel földgye átallyában keveset terem, határja hegyes, és nehezen miveltethetik, makkja nintsen, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Becsov, tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez délkeletre 2 órányira; 8 katholikus, 148 evang. lak. Vízimalom. Jó legelő. Erdő. F. u. többen"[2]
1910-ben 91, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1964-ben egyesítették Szebedénnyel.
Nevezetességei
- Fa haranglába a 18. század második felében épült.
- A falu alatt régi vízimalom található, melyeben a második világháborúig fűrész is üzemelt.
További információk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.