Barta Éva
| Barta Éva | |
| Született | 1916. április 8. Budapest |
| Elhunyt | 1994. március 15. (77 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fekete Nagy Béla |
| Gyermekei | Fekete Mihály (1949) Fekete László (1949) |
| Szülei | Barta Ernő |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1938) |
| Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1977) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barta Éva (Budapest, 1916. április 8. – Budapest, 1994. március 15.) ötvös, keramikus, ékszerkészítő, Fekete Nagy Béla festő, grafikus felesége.[2]
Pályafutása[szerkesztés]
Barta Ernő (1878–1956) festő, grafikus és Csörsz (Goldberger) Ella lánya volt. 1933-ban az Iparművészeti Iskola; 1934 és 1938 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Benkhard Ágost és Szőnyi István voltak. 1938-ban Párizsba ment, ahol kerámiával foglalkozott, majd 1939-ben Budapesten hozta létre saját műhelyét, ahol többnyire ékszereket készített. A második világháború alatt férjével schutzpassokat készítettek, hogy ezzel segítsenek az üldözötteknek, többek között Barta Éva családjának is. A hamis okmányoknak köszönhetően nagyjából 1000–1200 zsidó életet mentettek meg.[2] Férje, Fekete Nagy Béla posztumusz megkapta a Jad Vasem Világ Igaza kitüntetését. Műveihez zománcot, féldrágakövet, nemesfémeket használt, alkotásait amorf, természeti formák uralják. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. A háború után Barta Éva műszaki rajzoló lett, de kerámiaműhelyüket a XII. kerületi Vöröskő utcában tovább működtették. Két közös gyermekük született: Fekete Mihály (1947), később idegenforgalmi szakember, és Fekete László (1949) keramikus.[2]
Kiállításai[szerkesztés]
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1961 • Fényes Adolf Terem, Budapest
- 1975 • Bartók Művelődési Ház, Szeged [Preiser Klárával]
- 1976 • Műcsarnok, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
- 1958 • Világkiállítás, Brüsszel
- 1972 • Országos Ékszerkiállítás, Csók Galéria, Budapest • Öltözködés, Ernst Múzeum, Budapest.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Iparművészeti Vállalat ékszerpályázatának I. díja (1959)
- Érdemes művész (1977)
- Kiváló művész (1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
- ↑ a b c Trencsényi Zoltán: Tóbi-Nóbi tacskó és a papírgyerekek (házassági anyakönyvi kovonat, PDF). Népszabadság, NOL-hu/kultura, 2014. június 27. [2023. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
