Barnafülű papagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barnafülű papagáj
Maroon-bellied Conure (Pyrrhura frontalis) -Sao Paulo.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Valódi papagájformák (Psittacinae)
Nem: Pyrrhura
Faj: P. frontalis
Tudományos név
Pyrrhura frontalis
(Vieillot, 1818)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barnafülű papagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnafülű papagáj témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnafülű papagáj témájú kategóriát.

A barnafülű papagáj (Pyrrhura frontalis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába és a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába tartozó faj. Jellemzően Dél-Amerikában fordul elő, de nagyon közkedveltté vált a tenyésztők körében könnyű tartása és barátságos természete miatt.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorolták a Psittacus nembe, Psittacus frontalis néven is.

Alfajai:

  • Pyrrhura frontalis frontalis, Dél-Bahiától Rio Grande do Sulig, és nyugaton Mato Grosso do Sulig. Farka felülről zöldessárga, ami a csúcs felé haladva széles vörös hegybe megy át.
  • Pyrrhura frontalis chiripepe, Kelet-Paraguay, Argentina, Uruguay, és Brazília távolabbi déli része. Farkának felső része teljesen zöldessárga.
  • Pyrrhura frontalis devellei
  • Pyrrhura frontalis kriegi, farkának vége vörösesbarna. Ma színváltozatnak tekintik. Elterjedési területén legfeljebb az egyedek 20%-a néz ki így. Egyes tenyésztők külön tenyésztik, és nem keresztezhető a törzsalakkal.

Az alfajok között folyamatosak az átmenetek.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vadon Dél-Amerikában Brazília, Uruguay, Paraguay és Argentína területén honos, de már az egész világon elterjedt, mint díszmadár. Erdőkben, erdőszéleken gyakori. Elterjedési területének északi részén 1400 m-re hatol fel, máshol azonban csak 1000 méteres tengerszint feletti magasságig él. Jól tűri a zavarást, városi parkokban is megtelepszik, például Rio de Janeiro és São Paulo területén is él, és a kertekbe jár táplálkozni.

Viszonylag gyakori; az IUCN szerint nem veszélyeztetett. Kereskedelme kis méretű; alkalmanként lehet kapni fogságban tenyésztett példányokat. Képesek megtanulni beszélni, de a hangokat nem ejtik ki tisztán. Éles hangját sokan nem bírják.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár színe elsődlegesen zöld, a hasán különböző nagyságú vörös foltokat visel. A homlokán barnás-zöld csík található a viaszhártyáján pedig pár darab piros toll is lehet, de ez csak az idősebb egyedekre jellemző. A szemét fehér színű csupasz gyűrű veszi körül, fültájéka barna, innen ered a neve is. A torkán barnás-zöldes csíkok láthatóak, a farka felső része zöld, alul pedig vörös színű. Kézevezői kívül kékek, belül zöldek, és hegyükön sötétek. A csőre fekete, a lába pedig szürke színű. Hossza a fejétől a farkáig kb. 25-28 cm. A nemeket nagyon nehéz egymástól megkülönböztetni, csak szakértő képes rá, de a tojó kisebb és hasfoltja és homlokcsíkja is keskenyebb a párjáétól, a madarak átlagos életkora kb. 15-25 év.

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barnafülű papagáj csapatokban él az erdőkben, szavannákon, síkvidékeken és a hegyek között, maximum 1300 méteres magasságig terjed az életterük. A csapatok egyedszáma többnyire 6-12, de néha eléri a 40-et is. Nagyon lármásak, jellemzőjük, hogy gyorsan repülnek és így hosszabb távot is képesek megtenni. Néha más papagájokkal együtt keresik a táplálékukat (pl. a Maximilan papagájokkal), amely főként magvakból, gyümölcsökből, bogyókból, virágokból és rovarokból áll.[1] Nem túl magasan fészkelnek, faodúkban költik ki a tojásaikat, költési idejük a téli hónapokra tehető.

Barnafülű papagáj
Egy Barnafülű papagáj táplálkozás közben
Csapatosan

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fészkét nem túl magasan építi meg, fák odújába. Ivaréretté kb. 1 éves kora körül válik, kotlási ideje 28 nap, amely a téli hónapokra esik a 3-9 tojásból álló fészekaljon. A kicsik kirepülése a fészekből 7 hét után történik meg. A fiókák éjszakánként visszatérnek az odújukba, önállóak kirepülés után kb. két hét múlva lesznek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Machado (1999)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Maroon-bellied Parakeet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.