Balás Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 18:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Amit lehet, Wikidatából +nemz. kat.)
Balás Károly
SzületettBalás Károly Antal
1877. január 4.
Balassagyarmat
Elhunyt1953. október 8. (76 évesen)
Fribourg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Iskolái
SablonWikidataSegítség

sipeki Balás Károly Antal (Balassagyarmat, 1877. január 4.Fribourg, 1953. október 8.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Élete

Lőcsén és Vácon járt középiskolába, majd a budapesti, a bécsi és a genfi egyetemeken tanult jogot. A budapesti tudományegyetemen 1899-ben jogból, 1901-ben államtudományból doktorált. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, később a pest-vidéki törvényszék gyakornoka, majd aljegyzője volt 1901 és 1903 között, időközben 1902-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1903-tól 1906-ig Nógrád vármegye tiszti alügyésze, majd főügyésze. 1906 és 1914 között a kassai jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, a pénzügyi jog és a statisztika tanára volt. Közben 1909-ben a budapesti egyetem magántanára lett, valamint 1904-től 1918-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika nyilvános rendes tanára. 1918-tól 1946-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszékén dolgozott nyilvános rendes tanárként. 1940-től 1941-ig az egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja is volt, majd a második világháború után, 1948-ban megfosztották nyilvános rendes tanári állásától. 1929-ben az MTA levelező tagjává választották, de 1948-ban az akadémia kizárta tagjai közül.

1939 és 1944 között a Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő és az Országgyűlés Közoktatási Bizottságának elnöke volt. A magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság tagjaként is működött 1922-től 1938-ig. A népesedés és a jövedelemelosztás kérdéseivel, ezek szociálpolitikai összefüggéseivel, tőke-kamatelmélettel és pénzügytannal foglalkozott. Publicisztikai tevékenysége is jelentős.

1919-ben Szent István Akadémia tagja lett. 1939 és 1944 között az Országos Statisztikai Tanácsnak és a Magyar Statisztikai Társaságnak is elnöke volt. A Kassai Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító tagja volt 1909-ben. A Turul Bajtársi Egyesületben is szerepet vállalt, ún. primus magisterként.

Főbb művei

  • A népesedés (Budapest, 1905)
  • Kivándorlásunk és visszavándorlásunk (Kassa, 1908)
  • A jövedelem eloszlás fő ágai a kapitalizmus korában (Budapest, 1913)
  • A pénz csereértéke (Budapest, 1918)
  • Politikai gazdaságtan (Budapest, 1922)
  • Társadalmi politika (Budapest, 1924)
  • Die Grundlage der Sozialpolitik (Jena, 1926)
  • Der gegenwörtige Stand der ökonomischen Theorie in Ungarn (Wien–Leipzig, 1926)
  • A szociálpolitika főkérdései (Budapest, 1929)
  • Pénzügytan I–II. (Budapest, 1933–35)
  • A társadalmi politika új útjai (Budapest, 1934)

Források