Balás Károly
Balás Károly | |
Született | Balás Károly Antal 1877. január 4. Balassagyarmat |
Elhunyt | 1953. október 8. (76 évesen) Fribourg |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944) |
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
sipeki Balás Károly Antal (Balassagyarmat, 1877. január 4. – Fribourg, 1953. október 8.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Élete
Lőcsén és Vácon járt középiskolába, majd a budapesti, a bécsi és a genfi egyetemeken tanult jogot. A budapesti tudományegyetemen 1899-ben jogból, 1901-ben államtudományból doktorált. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, később a pest-vidéki törvényszék gyakornoka, majd aljegyzője volt 1901 és 1903 között, időközben 1902-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1903-tól 1906-ig Nógrád vármegye tiszti alügyésze, majd főügyésze. 1906 és 1914 között a kassai jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, a pénzügyi jog és a statisztika tanára volt. Közben 1909-ben a budapesti egyetem magántanára lett, valamint 1904-től 1918-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika nyilvános rendes tanára. 1918-tól 1946-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszékén dolgozott nyilvános rendes tanárként. 1940-től 1941-ig az egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja is volt, majd a második világháború után, 1948-ban megfosztották nyilvános rendes tanári állásától. 1929-ben az MTA levelező tagjává választották, de 1948-ban az akadémia kizárta tagjai közül.
1939 és 1944 között a Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő és az Országgyűlés Közoktatási Bizottságának elnöke volt. A magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság tagjaként is működött 1922-től 1938-ig. A népesedés és a jövedelemelosztás kérdéseivel, ezek szociálpolitikai összefüggéseivel, tőke-kamatelmélettel és pénzügytannal foglalkozott. Publicisztikai tevékenysége is jelentős.
1919-ben Szent István Akadémia tagja lett. 1939 és 1944 között az Országos Statisztikai Tanácsnak és a Magyar Statisztikai Társaságnak is elnöke volt. A Kassai Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító tagja volt 1909-ben. A Turul Bajtársi Egyesületben is szerepet vállalt, ún. primus magisterként.
Főbb művei
- A népesedés (Budapest, 1905)
- Kivándorlásunk és visszavándorlásunk (Kassa, 1908)
- A jövedelem eloszlás fő ágai a kapitalizmus korában (Budapest, 1913)
- A pénz csereértéke (Budapest, 1918)
- Politikai gazdaságtan (Budapest, 1922)
- Társadalmi politika (Budapest, 1924)
- Die Grundlage der Sozialpolitik (Jena, 1926)
- Der gegenwörtige Stand der ökonomischen Theorie in Ungarn (Wien–Leipzig, 1926)
- A szociálpolitika főkérdései (Budapest, 1929)
- Pénzügytan I–II. (Budapest, 1933–35)
- A társadalmi politika új útjai (Budapest, 1934)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- https://www.kozakpeter.hu/palyakep/balas-karoly-daca4
- http://lexikon.katolikus.hu/B/Bal%C3%A1s.html