Balkáni fakopáncs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Balkáni fakopáncs
Syrian-Woodpecker-20051218m023.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nem: Dendrocopos
Faj: D. syriacus
Tudományos név
Dendrocopos syriacus
(Ehrenberg, 1833)
Szinonimák

balkáni tarkaharkály

Elterjedés
Dendrocopos syriacus distr new.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú kategóriát.

BGDendrocoposSyriacus.jpg

A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel. Kultúrterületekkel határos erdőszegélyeken él, a nagyobb erdőségeket és a fátlan területeket kerüli.

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dendrocopos syriacus milleri
  • Dendrocopos syriacus syriacus
  • Dendrocopos syriacus transcaucasicus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.

Az odú bejáratánál

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Európában biztos állományú, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetett státuszú fajként tartják nyilván.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]