Balkáni fakopáncs
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Dendrocopos syriacus (Ehrenberg, 1833) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
balkáni tarkaharkály |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú médiaállományokat. |
A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása[szerkesztés]
Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel. Kultúrterületekkel határos erdőszegélyeken él, a nagyobb erdőségeket és a fátlan területeket kerüli.
Alfajok[szerkesztés]
- Dendrocopos syriacus milleri
- Dendrocopos syriacus syriacus
- Dendrocopos syriacus transcaucasicus
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros.
Életmódja[szerkesztés]
Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli.
Szaporodása[szerkesztés]
Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár.
Védettsége[szerkesztés]
Hazánkban védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Európában biztos állományú, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetett státuszú fajként tartják nyilván.
Források[szerkesztés]
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. január 16.) (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2012. január 16.) (angolul)
- ↑ Birdlife.org: A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2012. január 16.) (angolul)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Dendrocopos
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Albánia madarai
- Ausztria madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Csehország madarai
- Fehéroroszország madarai
- Egyiptom madarai
- Grúzia madarai
- Görögország madarai
- Horvátország madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Izrael madarai
- Jordánia madarai
- Lengyelország madarai
- Macedónia madarai
- Moldova madarai
- Montenegró madarai
- Oroszország madarai
- Örményország madarai
- Románia madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Szíria madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Németország madarai

