Balázs Ernő
| Balázs Ernő | |
| Született | 1856. december 8.[1] Zombor |
| Elhunyt | 1930. október 17. (73 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Wolf Etelka |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1890) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Ernő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balázs Ernő (Zombor, 1856. december 8. – Budapest, Józsefváros, 1930. október 17.)[2] magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Balázs János és Schandelbauer Eleonóra fiaként született. A budapesti Királyi József Műegyetemen tanult. Építőmesteri oklevelét 1890-ben nyerte. 1903-tól 1928-ig a székesfővárosi mérnöki hivatal építésze volt. Stílusát kezdetben az eklektika határozta meg, későbbi éveiben azonban már modern formákat is alkalmazott. Fővárosi alkotásai mellett számos vidéki középületet tervezett.
Felesége Wolf Etelka volt, Wolf Károly és Esztergamy Mária lánya.
Művei[szerkesztés]
- 1894–1895: Református főgimnázium, Pápa[3]
- 1898–1900: Aréna Úti Polgári Iskola (később: Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium, ma: a Károli Gáspár Református Egyetem része), 1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.[4]
- 1900–1903: Budapesti / Teréz Telefonközpont (ma: Merkur Palota), Budapest, Nagymező utca 54-56.[5]
- 1901–1905: Postaigazgatóság, Pécs, Jókai utca 10.[5]
- 1903: Lakóház, Budapest, Tavaszmező utca 1.[6]
- 1906: Polgári fiú iskola, Budapest, Fehér Sas tér 3. – 1935-ben, a Tabán városrész felszámolásakor elbontották[7]
- 1907–1908: Bérház, Budapest, Belgrád rakpart 17.[5]
- 1909–1912: Elemi iskola (ma: Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola), Budapest, Lehel út 18.[5]
- 1912–1915: Elemi iskola (ma: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola), Budapest, Marczibányi tér 1.[5]
- ?: pesti Kálvária, Budapest, Simor tér[8]
Átépítette és homlokzatot adott,[8] illetve 1894–1895 között a kupoláját kicserélte[9] a Hild József-féle Ceglédi Református Nagytemplomnak (2700 Cegléd Iskola u. 1.).
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1903: Posta- és Távírda Igazgatóság székháza, Pozsony[10]
- 1906: Budapest VI. kerületi Állami Főgimnázium[5]
Képtár[szerkesztés]
-
Aréna Úti Polgári Iskola -
Zeneszakos Általános Iskola -
Zeneszakos Általános Iskola (részlet) -
Zeneszakos Általános Iskola (részlet) -
Kodály Zoltán iskola -
Kodály Zoltán iskola (részlet) -
Budapesti Telefonközpont -
Budapesti Telefonközpont (részlet) -
Postaigazgatóság, Pécs -
Tavaszmező utca 1. (bal oldali épület)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balázs Ernő, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00704.htm
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2881/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
- ↑ https://budapest100.hu/house/belgrad-rakpart-17/
- ↑ http://www.tudakozo.hu/ceg/Batthy%C3%A1ny-Strattmann+L%C3%A1szl%C3%B3+Szakk%C3%A9pz%C5%91+Iskola+%C3%A9s+Gimn%C3%A1zium.html
- ↑ a b c d e f Gerle–Kovács–Makovecz, i. m., 24. o.
- ↑ https://index.hu/urbanista/2018/04/29/a_horvath_mihaly_teri_madonnas_haz/
- ↑ http://taban-anno.blogspot.com/2015/10/elt-29-evetfehersas-teri-polgari.html
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon
- ↑ https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/225-eve-szuletett-hild-jozsef/
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/balazs-erno-palyaterve-fohomlokzat
Források[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Balázs Ernő - Köztérkép
- 225 éve született Hild József
- Belgrád rakpart 17.
- Balázs Ernő - Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
