Bajomi Lázár Endre
| Bajomi Lázár Endre | |
| Élete | |
| Született | 1914. augusztus 19. Biharnagybajom |
| Elhunyt | 1987. május 17. (72 évesen) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Lázár Adolf Kardos Etelka |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Lázár András André Lazar |
| Jellemző műfajok | regény, esszé, tanulmány, kultúrtörténet |
| Első műve | Holnap kifutnak a hajók (regény, 1955) |
Bajomi Lázár Endre (eredeti neve: Lázár András Iván)[1] (Biharnagybajom, 1914. augusztus 19. – Budapest, 1987. május 17.) magyar író, műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Szülei: Lázár Adolf és Kardos Etelka voltak.[1] A debreceni tudományegyetemen tett tanári alapvizsgát. 1934-1950 között 16 éven át Párizsban élt. A francia irodalom és általában a kultúra egyik legkiválóbb magyarországi ismerője. Tucatnyi francia regényt fordított magyarra, így Boris Vian könyveit. Baloldali magyar emigráns lapok munkatársa lett. Franciaországban Dávid Ferenc, a hazai folyóiratokban Bajomi Endre néven publikált. A Korunk és az Új Hang párizsi munkatársa, 1938-ban a párizsi Szabad Szó szerkesztője lett. 1945-1947 között a Droit et Liberté és a République Hongroise című lapokat szerkesztője, 1947-1949 között a Párizsi Magyar Sajtóiroda vezetőhelyettese, majd – Fejtő Ferenc 1949 szeptemberi lemondása után – vezetője. 1952-ben tért haza. 1953-ig a Külügyminisztérium sajtóosztályán dolgozott, majd 1953-1954 között a Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955-től az Új Magyar Könyvkiadó, illetve az Európa Könyvkiadó szerkesztője, illetve lektora volt 1977-ig, nyugalomba vonulásáig. Főmunkatársa volt a Világirodalmi lexikonnak.
Költészete [szerkesztés]
Írói tevékenységének középpontjában a magyar–francia kulturális kapcsolatok hagyományának ápolása állt. A 14. századig visszamenően módszeresen feldolgozta e kapcsolatok történetét. Könyvek sorát szentelte a francia szellemi élet nagy alakjainak.
Művei [szerkesztés]
- Holnap kifutnak a hajók (regény, 1955)
- Az üstökös. Saint-Just és a francia forradalom regénye (regény, 1957)
- Csillagok a francia film egén (esszé, 1958)
- Rabelais (tanulmány, 1959)
- A mai francia irodalom kistükre (1962)
- A Montmartre (kultúrtörténet, 1967)
- Fő a bizalom! Egy évszázad francia szélhámosságainak és átejtéseinek kalandos krónikája (1968)
- A szürrealizmus (tanulmányok és szemelvények, 1968)
- A Montparnasse (kultúrtörténet, 1969)
- T. T. T. Titkos Társaságok Története (1969)
- A Quartier Latin (kultúrtörténet, 1971)
- Párizs varázsa (esszék, 1971)
- Anatole France világa (1973)
- A vörös szűz (életrajzi regény, 1975)
- Párizs nem ereszt el (visszaemlékezések, 1975)
- A magyar Párizs (1978)
- Arpadine (esszék, 1980)
- Ego sum gallicus captivus. Magyarországra menekült francia hadifoglyok emlékezései (válogatás, 1980)
- Párizs, csillagként reszkető (visszaemlékezések, 1982)
- Azúrország (kultúrtörténet, 1984)
- Tramontana. Magyar önkéntesek Franciaországban (1984)
- Saint-Exupéry csodálatos élete (életrajz, 1987)
- Franczia tükör. Válogatás a 19. század magyar vonatkozású francia irodalmából (1987)
Műfordításai [szerkesztés]
- Dolores Ibarruri: A békéért, demokráciáért, Spanyolország függetlenségéért (1952)
- A. Wurmser-L. Mamiac: Budapesti levelek (1955)
- Marcel Aymé: A faljáró (1958)
- Claude Roy: Klasszikus társaságában (1958)
- Henri Murger: Bohémkávéház (1959)
- Roger Peyrefitte: Szent Péter kulcsai (1959)
- Romain Rolland: Eljő majd az idő (1960)
- Anatole France: Az istenek szomjaznak (1961)
- Marcel Aymé: Csípős ügy és más elbeszélések (1962)
- Jules Verne: Antifer mester csodálatos kalandjai (1962)
- Emile Zola: A pénz (1962)
- Jean-Paul Sartre: Az ördög és a jóisten (1963)
- Robert Pinget: Kalóz Grál (1966)
- Raymond Queneau: Angol Park (1966)
- Edmond de Goncourt-J. Goncourt: Germinie Lacerteux (1968)
- André Malraux: A remény (1968)
- Louis Aragon: A kollázs (1969)
- Boris Vian: Tajtékos napok (1969)
- Marcel Aymé: A zöld kanca (1969)
- Henri Perruchot: Toulouse-Lautrec élete (1971)
- M. Pons: Róza, avagy hűséges krónika ama eseményekről, amelyek a múlt század során Wasquelham fejedelemségben történtek…, (1971)
- G. Foissy: Két szerető szív (1972)
- R. Ikor: Gloucq úr avagy az aranygyapjú (1972)
- C. Mauriac: A mozdulatlan idő ([986)
Díjai [szerkesztés]
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
- Szocialista Hazáért (1984)
- Párizs Aranyérme (1982)
- Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (1985)
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

