Baintner János
Baintner János | |
Baintner János (1863) | |
Született | 1815. január 15. Liptóújvár |
Elhunyt | 1881. augusztus 14. (66 évesen) Pusztaberki |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Baintner Hugó |
Foglalkozása | jogász, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baintner János (Liptóújvár, 1815. január 15. – Pusztaberki, 1881. augusztus 14.) magyar jogász, bíró, egyetemi tanár.
Élete
Középiskolai tanulmányait Rozsnyón, Miskolcon és Lőcsén, a bölcseleti és jogi tanfolyamot a pesti egyetemen végezte 1835-ben. Ezután joggyakorlatra lépett, és 1836-tól 1838-ig mint királyi táblai hites jegyző működött. 1838-ban ügyvéd, egy évvel később jogtudor lett. Miután több előkelő családnál jogtanító volt, 1841. április 10-én Kismartonban, Esterházy herceg uradalmi igazgatóságánál mint jogügyi előadó és titkár nyert alkalmazást; ez állásában maradt 1848-ig, amikor a Pozsonyi Jogakadémiához tanárrá, majd 1850. május 20-án pedig igazgatóvá neveztették ki. Itt eleinte államismeretet és bányajogot, 1850–1853-ban váltó- és kereskedelmi jogot, 1854. szeptember 27-ig magyar magánjogot tanított. Ezt követően a pozsonyi országos főtörvényszék tanácsosává nevezték ki, megtartva emellett 1861-ig igazgatói állását is. 1855. december 15-én az úrbéri törvényszék ülnökévé és előadójává, 1856. november 24-én pedig a pozsonyi földtehermentesítési bizottság tagjává lett. 1861. január 22-én magyar királyi helytartósági tanácsossá, a következő évben, május 25-én a pesti egyetemen az osztrák–magánjog (österreichisches Privatrecht) és polgári törvénykezés tanárává és királyi tanácsossá nevezték ki. Az 1870/1871. évi tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja lett. 1863. június 29-én a hét személyes táblához szavazó bírónak hívták meg, itt egészen 1869. május 31-ig (a hétszemélyes tábla feloszlásáig) működött ebben a pozícióban. Az 1879–1880. tanév végeztével nyugalomba vonult, és Nógrád megyei pusztaberki birtokára vonult vissza, ahol egy év múlva, 1881 augusztus 14-én elhunyt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1865. december 10-én választotta meg levelező tagjává.
Családja
Szülei Baintner János és Hirsch Barbara. Testvérei: Baintner Károly (1803–) orvos, Baintner Ferenc (1805–1883) orvos, Baintner Vilmos (1809–), Baintner Vilma (1809–) és Baintner Karolina (1802-). Felesége Permayer (Permajer) Karolina (1828–1905). Fiai Baintner Hugó (Pozsony, 1851-1925) jogász, a kassai jogakadémia rendes tanára, Az avatkozás, Tanulmány a Polgári Perjog köréből című 1896-ban megjelent mű szerzője, illetve a kassai jogakadémia utolsó dékánja és Baintner Arnold (Pozsony, 1853) főszolgabíró, majd magyar királyi pénzügyi titkár. Unokája Baintner Géza (1892–1980) fizikus, egyetemi docens.
Művei
- Magyar régi és új törvényszéki rendezet és törvénykezési eljárás. Bevezetéssel. Pozsony. 1851.
- Az ausztriai általános magánjog alaptanai. Pest. 1868.
- Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz. Pest, 1869.
- A birósági szervezet különösen a bíróságok megalakulása. U. ott, 1870. (Értekezések a társad. tud. kör. I. 12. sz.)
- A birósági szervezet és peres eljárás köztörvényi polgári ügyekben, előadási vezérfonalul. Bpest, 1877.
Források
- Baintner János életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál
- Névpont
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Szlovákiai anyakönyvek 1592-1910
További információk
- Baintner János digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
- Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.