Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang
| Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang | |
 | |
| A Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang bejárata | |
| Hossz | 8,6 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 1 m |
| Függőleges kiterjedés | 1 m |
| Tengerszint feletti magasság | 268,09 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Jósvafő |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | inaktív forrásbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5440-12 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang témájú médiaállományokat. | |
A Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
A Kecső-völgy északi, bal oldalában, Jósvafő központjától nyugat–északnyugatra, két kilométerre, egy fokozottan védett területen, erdőben, a babot-kúti vízmű kerítésétől 50 méterre, keletre, a völgytalptól nyolc méterrel magasabban, egy kis sziklaudvar sarkában, sziklafal tövében nyílik. A hasadék jellegű, természetes, egy méter magas, 45 centiméter széles, lezáratlan és vízszintes tengelyirányú bejárata az alatta lévő úttól 20 méterre van. Közvetlenül mellette, körülbelül másfél méterre, keletre, jobbra található a Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang bejárata.
Középső triász és felső triász, wettersteini mészkőben, tektonikus törésvonal mentén létrejött, inaktív forrásbarlang és inaktív, régi forrásszáj. A kifolyó víz korróziója és a karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A hasadék szelvénytípus jellemző a barlangra. Egy gyorsan járhatatlanná szűkülő, szűk hasadékból áll. A morfológiai elemei a hullámkagyló és a vetőtükör, amely a hasadék egyik oldalát alkotja. Az ásványi alakzatok közül megfigyelhető benne kis méretű cseppkőzászló és kis méretű cseppkőlefolyás, valamint kalcitszivacs. A vízszintes kiterjedése 8,6 méter. Engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel, könnyen járható.
2003-ban volt először Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikált tanulmányban, amelyet Sásdi László írt, meg van említve a Babot-kút melletti barlang, de ez valószínűleg a Babot-kúti-forrásbarlang. 1995-ben fedezte fel Sásdi László és Székely Kinga. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.
1997-ben Takácsné Bolner Katalin készítette el a fénykép-dokumentációját, 1997. július 7-én pedig rögzítette a barlang adatait. Az 1997. július–augusztusi MKBT Műsorfüzetbe Sásdi László egy közleményt írt, amely szerint a barlang szerepel a Barlangtani Intézet kataszterében, 1995 novemberében lett nyilvántartásba véve. 2003 júniusában Angelus Béla készített egy alaprajzi barlangtérképet egy keresztmetszettel, amely 1:100 méretarányban lett rajzolva és a barlangtérkép-lap szerint 268 méter balti középtengerszint feletti magasságban nyílik.
A 2003-ban kitöltött barlang nyilvántartólapjában az olvasható, hogy 268,09 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, részletes felmérés alapján 8,6 méter hosszú, a vízszintes kiterjedése 8,6 méter és szabadon látogatható. A KvVM Barlang- és Földtani Intézeten található, ismeretlen évben készült kézirat szerint körülbelül 255 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, körülbelül 10 méter hosszú, a barlangméretet éppen csak eléri a szélessége és középső triász, wettersteini, dolomitos mészkőben jött létre, valamint oldásformák és ásványkiválások nem figyelhetők meg benne. A járható hossza 4,5 méter és egy körülbelül 20 centiméter átmérőjű szűkületet követően megint tágulni látszott. A Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlanggal valószínűleg összefügg az elhelyezkedésük alapján.
Irodalom
- Angelus Béla – Takácsné Bolner Katalin: Barlang nyilvántartólap. Kézirat. 2003. június. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 7. old. (A Babot-kút melletti barlang említése.)
- Sásdi László: Tisztelt Kutatótársak! MKBT Műsorfüzet, 1997. július–augusztus. 10. old.
- –: Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További információk
