Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában
Darwin Variation 1868 title page.jpg
Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában első kiadásának cimlapja
Szerző Charles Darwin
Eredeti cím The Variation of Animals and Plants under Domestication
Ország Nagy-Britannia
Nyelv angol
Műfaj biológia, mesterséges szelekció
Kiadás
Kiadó John Murray
Kiadás dátuma 1868. január 30.
Magyar kiadó Gondolat
Magyar kiadás dátuma 1959.
Fordító Pusztai Jánosné
Oldalak száma 1. kötet: viii,411 + 43 ábra
2. kötet: viii, 486.

Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában című könyvet Charles Darwin írta, és legelőször 1868. január 30-án jelent meg.

A könyv nagy részében az állatok és növények háziasításáról közöl részletes információkat, de a XXVII. fejezet tartalmazza Darwin öröklődési elméletének (pangenesis) leírását is.

A könyv háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Föld körüli utazását követően Darwin már több, mint két éve dolgozott "A fajok eredete" című fő művén, amikor 1858. június 18-án csomagot kapott a Borneó szigetén élő Alfred Wallace-tól.[1] A csomag Wallace húsz lapos kéziratát tartalmazta, amelyben kifejtette nézeteit egy természetes fejlődési mechanizmusról, amely nagy mértékben hasonlított Darwin saját elméletére. Darwin ekkor minden további késlekedés nélkül nekilátott, hogy megírja és kiadja "A fajok eredetét". Ezt meg is tette, az "On the Origin of Species by Means of Natural Selection, or the Preservation of favoured races in the struggle for life" (A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása) 1859. november 29-én jelent meg.[2]

Már "A fajok eredete" első kiadásának előszavában utalást tett arra, hogy "mennyire szükséges, hogy később a megfelelő hivatkozásokkal együtt minden olyan tényt közzétegyek, amire a következtetéseimet alapoztam; egy későbbi munkámban éppen ezt remélem megtenni."[3]

1860. január 9-én, két nappal "A fajok eredetei" második kiadásának megjelenése után Darwin visszatért eredeti kéziratához és folytatta az első két, a háziasítással foglalkozó fejezet kibővítését.[4] Korábbi jegyzeteire alapozva még azon év júniusára elkészült a bevezetés és az első két fejezet, amelyek a galambok háziasításáról szóltak és "Az állatok és növények megváltozása"-ban is helyet kaptak. Darwin azonban fárasztónak találta a könyv befejezését és naplója szerint "nagy kísértést érzett arra, hogy más, érdekesebb témákról írjon publikációt".[5] 1861. júliusában valóban nekilátott egy másik könyvnek, amelyik 1862 májusában jelent meg Az orchideák megtermékenyítéséről (Fertilisation of Orchids) szólt.

Ennek ellenére nem adta fel az első könyvet sem. Saját kísérleteit csak növényeken végezte, de kiterjedt levelezésének hála rengeteg információt tudott összegyűjteni, sőt levelezőtársait még arra is rá tudta venni, hogy kísérleteket végezzenek helyette.[6][7]

Elhúzódó betegsége ellenére folyamatosan haladt a könyvvel és 1865 májusában azt írta kiadójának, John Murray-nek, hogy "a jelen könyvből 7 fejezet nyomtatásra készen áll, a többi is igen előrehaladott állapotban található, kivéve az utolsó, lezáró fejezetet" (a kiadott könyvnek 28 fejezete van).[8]

Darwint már hosszú ideje foglalkoztatta az öröklődés problémája és kidolgozott egy elméletet, amelyet pangenesis-nek nevezett.[9] 1865 májusában barátjának, Thomas Huxley-nek elküldött egy kéziratot, amelyben kifejtette a pangenesis alapelveit, kísérőlevelében arra hivatkozott, hogy még nagyon nyers és kidolgozatlan az elmélet, de máris jelentős megkönnyebbülést nyújt, mivel számos tényt és megfigyelést megmagyaráz".[10]

Huxley válaszában rámutatott, hogy a pangenesis elmélete számos ponton hasonlít Georges-Louis Leclerc de Buffon és a svájci Charles Bonnet természettudósok elméleteihez, ennek ellenére bátorította Darwint arra, hogy kiadja könyvét.[11]

Megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szirti galamb (Columba livia), a háziasított galambok őse

1866 karácsonya előtt az összes fejezetet, az utolsó kivételével, elküldte a kiadónak.[12] Januárban, amikor a nyomdából megtudta, hogy milyen vastag lesz a kétkötetes mű, levelet irt a kiadónak, amelyben azt irta: "Nem tudom elmondani Önnek mennyire sajnálom, hogy az kell hallanom a könyvemnek hatalmas lesz a kiterjedése."[13] Később elérte, hogy az inkább technikai fejezeteket kisebb betűtípussal szedjék.[14]

Még ebben a viszonylag késői szakaszban is Darwin bizonytalan volt, hogy vajon a könyvben hagyjon-e egy fejezetet az emberiségről. Január közepén még azt írta kiadójának, hogy ez a fejezet feltehetően nagy figyelmet fog kiváltani és számos támadáshoz vezet, amely véleményem szerint legalább olyan jó az eladások szempontjából, mint a dicséret."[15] Később azonban feltehetően meggondolta magát, mivel egy héttel később az irta barátjának, Joseph Hooker-nek, hogy "elkezdtem egy fejezetet az emberiségről, de túl nagyra nőtt és úgy gondolom, hogy külön fogok kiadni egy esszét "Az emberiség eredetéről" címmel.[16] Ebből az "esszéből" később két könyvet irt, az egyik "Az ember származása és a nemi kiválasztás" (1871), a másik "Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál" (1872)..[14]

A könyv eredeti címe Darwin szándékai szerint Domesticated Animals and Cultivated Plants, or the Principles of Variation, Inheritance, Reversion, Crossing, Interbreeding, and Selection under Domestication lett volna[17], de végül elfogadta a korrektúrázók által javasolt rövidebb címet. Májusra elérte, hogy a könyvet francia, olasz és német nyelvre lefordítsák.

Az első példányokat 1867. március 1-jén kapta meg[18] és a különféle hibák felkutatásában és kijavításában nagy segítségére volt 23 éves lánya, Henrietta Emma Darwin, akinek munkájáról azt írta egy levelében, hogy "excellent, excellent, excellent"[19] (vagyis "kiváló, kiváló, kiváló"). A javítások alatt újabb részeket irt a könyvhöz.[19] A korrektúrával november 15-re készült el, de a megjelenés tovább húzódott, mivel William Dallas tartalomjegyzéket készített.[14]

"Az állatok és növények megváltozása" először 1868. január 30-án jelent meg, 13 évvel azután, hogy megkezdte öröklődési kísérleteit. Darwin fáradtnak érezte magát a nagy feladat után és aggódott, hogy fogadják majd ezeket a nagy köteteket: "Ha csak egy pár oldalt olvasok rögtön elfog a szédülés...Az ördög vinné el az egész könyvet!".[20] Önéletrajzában úgy becsülte fel, hogy 4 év és 2 hónap kemény munkája volt a könyvben.[21]

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol postagalamb - a szabadon élő szirti galamb (Columba livia) egyik leszármazottja

A mű első kötete hosszan és részletesen foglalkozik az állatok és növények változatainak kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokkal, beleértve az élőlények környezetét is, amely változásokat idéz elő. Darwin a kutyákkal és a macskákkal kezdte elméletének bemutatását, beleértve a házi és vadon élő kutyák közötti hasonlóságok tárgyalását, illetve annak elemzését, hogyan változtak meg a kutya jellemzői a háziasitás során. Még azt is megkísérelte, hogy a korabeli kutyafajtákat közös ősre vezesse vissza. Darwin elmélkedéseit kiterjedt mefigyelései támasztották alá, amelyeket a természetes kiválasztódás és az evolúció elméletének kialakításához gyűjtött. Ezek után tárgyal más háziasitott állatfajokat, mint a lovak, szamarak, birkák, kecskék, disznók, marhák, szárnyasok és különféle haszonnövények.

A könyv XXVII-ik fejezetében mutatta be Darwin az öröklődésre vonatkozó elméletét, a pangenezist (amit először 1865-ben irt le). Elmélete szerint egy élőlény minden szerve apró részecskéket termel (amelyeket "gemmula" névvel illetett"). A gemmulák képesek arra, hogy ugyanazt a szervet létrehozzák osztódás útján, mint amelyik kitermelte őket. A gemmulák szabadon keringnek a szervezetben és osztódással szaporodnak. A szaporodás során a gemmulákat mindkét szülő továbbadta az utódoknak, akik a gemmulák keveredésének köszönhetően mindkét szülőtől örökölhettek tulajdonságokat. A gemmulák ezen felül több generáción keresztül is lappanghattak az utódokban és Darwin azt is feltételezte, hogy a környezet hatásai révén a gemmulák tulajdonságai megváltozhatnak és ezt tovább is tudja örökíteni a gazdaszervezet.[22]</ref> Darwin hitt abban, hogy ez az elmélet magyarázatot ad számos, a korabeli kutató számára megmagyarázhatatlan problémára.

A könyv fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv egyik illusztrációja: spanyol kakas

Darwint komolyan aggasztotta, hogy a terjedelmes művet elolvassák-e és milyen fogadtatásban részesül új elmélete a pangenezisről. 1867 októberében, mielőtt a könyvet kiadták volna, már elküldött egy korrektúrázott példányt amerikai támogatója és barátja, Asa Gray professzornak, akinek véleményét is kikérte: "A pangenezisről szóló fejezetet akár egy őrült álomnak is lehet nevezni, de én kíváncsi lennék arra, hogy vajon publikálásra érdemes álomnak tartja-e? A lelkem mélyén azt gondolom, hogy nagy igazságokat tartalmaz."[23] Barátjának, Joseph Hooker-nek ezt irta: "Izgatottan fogom várni a véleményét a pangenezisről."[24], és a német természettudós, Fritz Müller véleményét is kikérte: "A legnagyobb része, mint látni fogja, nem nagyon olvasmányos; de nagyon szeretném hallani a véleményét a pangenezisről."[25]

Darwin kollágái és kortársai közül azonban kevesen osztották lelkesedését a pangenezis elmélete iránt. A könyv megjelenése után számos kritika foglalkozott Darwin művével[26], egy - a Pall Mall Gazette-ben megjelent - névtelen irás szerzője szerint legnagyobb erénye a "nemes nyugalom...amelyet nem zavar meg zajos agitáció".[27]

1875-ben jelent meg a második kiadás, amelyet Darwin számos helyen kiegészített és átdolgozta a pangenezisről szóló fejezetet is. Ennek ellenére ez a műve sosem lett népszerű, életében csak 5000 példány fogyott belőle.

Jegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Darwin 1887, pp. 84-85 Vol. 1
  2. Stauffer 1975, pp. 1-14
  3. Charles Darwin: A fajok eredete, Bevezetés, 3. bekezdés
  4. Charles Darwin's journal for 1860. Darwin Online
  5. Darwin 1887, p. 90 Vol. 1
  6. Browne 2002, pp. 201-211
  7. Introduction to Volume 12 (1864). Darwin Correspondence Project
  8. Letter 4801 — Darwin, C. R. to Murray, John (b), 31 Mar (1865). Darwin Correspondence Project
  9. Letter 5612 — Darwin, C. R. to Lyell, Charles, 22 Aug (1867). Darwin Correspondence Project
  10. Introduction to Volume 13 (1865). Darwin Correspondence Project
    Letter 4837 — Darwin, C. R. to Huxley, T. H., 27 May (1865). Darwin Correspondence Project
  11. Letter 4875 — Huxley, T. H. to Darwin, C. R., 16 July 1865. Darwin Correspondence Project
  12. Charles Darwin's journal for 1866. Darwin Online
  13. Letter 5346 — Darwin, C. R. to Murray, John (b), 3 Jan (1867). Darwin Correspondence Project
  14. ^ a b c Introduction to Volume 15 (1867). Darwin Correspondence Project
  15. Letter 5384 — Darwin, C. R. to Murray, John (b), 31 Jan (1867). Darwin Correspondence Project
  16. Letter 5395 — Darwin, C. R. to Hooker, J. D., 8 Feb [1867]. Darwin Correspondence Project
  17. See Footnote 2 in Letter 4801 — Darwin, C. R. to Murray, John (b), 31 Mar (1865). Darwin Correspondence Project
  18. Charles Darwin's journal for 1867. Darwin Online
  19. ^ a b Letter 5585 — Darwin, C. R. to Darwin, H. E., 26 July (1867). Darwin Correspondence Project
  20. Letter 5835 — Darwin, C. R. to Hooker, J. D., 3 Feb (1868). Darwin Correspondence Project Darwin 1887, p. 75 Vol. 3.
  21. Darwin 1887, pp. 90, 93 Vol. 1
  22. 282-284.o.
  23. Letter 5649 — Darwin, C. R. to Gray, Asa, 16 Oct (1867). Darwin Correspondence Project
  24. Letter 5680 — Darwin, C. R. to Hooker, J. D., 17 Nov (1867). Darwin Correspondence Project
  25. Letter 5816 — Darwin, C. R. to Müller, J. F. T., 30 Jan (1868). Darwin Correspondence Project
  26. Introduction to Volume 16 (1868). Darwin Correspondence Project
  27. Letter 5856 — Darwin, C. R. to Hooker, J. D., 10 Feb (1868). Darwin Correspondence Project

Ajánlott olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andersson, Leif (2004.). „Domestic-animal genomics: deciphering the genetics of complex traits”. Nature Reviews Genetics 5, 202–212. o. DOI:10.1038/nrg1294. PMID 14970822.  
  • Purugganan, Michael D. (2009.). „The nature of selection during plant domestication”. Nature 457, 843–848. o. DOI:10.1038/nature07895. PMID 19212403.  
  • Stanford, P. Kyle (2006.). „Darwin’s pangenesis and the problem of unconceived alternatives”. British Journal for the Philosophy of Science 57, 121–144. o. DOI:10.1093/bjps/axi158.