Atlanti csata (első világháború)
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az első atlanti csata a német tengeralattjárók és a Szövetséges hajók közt dúlt katonai konfliktus volt az első világháború idején.
Tengeralattjáró csata
Az első világháborúban megjelentek a tengeralattjárók, amik jelentősen megváltoztatták a tengeri hadviselést. Az atlanti tengeralattjáró csata egy elhúzódó ütközet volt, mely a mémet tengeralattjárók és az Antant tengeri flotta között zajlott az atlanti vizeken - a Brit szigetek vizein és Franciaország partjai közelében az Északi tengeren.
Kezdetben a támadás a Brit flotta (Brittish Grand Fleet) ellen irányult. Később a támadás kiterjedt egészen az Antant hatalmak kereskedelmi útvonalaira is. A támadás nagy pusztításokat vont maga után, és a brit kereskedelmi flotta közel felének a pusztulását eredményezte. Hogy ellenálljanak a német tengeralattjáróknak, az Antant hatalmak konvjokba szervezték a hajózást, melyeket pusztításra készült hajókkal, gátakkal[1] és repülőgépekkel védelmeztek.
A csata taktikai sikereit és hibáit később alapul használták a második világháborúban, szintén a Brit birodalom ellen irányuló támadásban.
A hadjárat elkezdődik
Az első őrjárat
1914. augusztus 6-án, két nappal az után, hogy Nagy-Britannia bejelentette Németország megtámadását, a német tengeralattjárók (U-5, U-7, U-8, U-9, U-13, U-14, U-15, U-16, U-17, és U-18) elindultak helgolandi bázisukról, hogy megtámadják a Brit Haditengerészet hadihajóit az Északi-tengeren. Ez volt a történelem első tengeralattjáró-háborúja.
A tengeralattjárók északi irányt vettek, abban a reményben, hogy a Királyi Haditengerészet osztagaival Shetland és Bergen között csapnak majd össze. Augusztus 8-án az U-9-es tengeralattjárók egyike elromlott, így vissza kellett térnie a bázisra. Ugyanezen a napon, Fair Isle szigeteinél (Skócia) egy U-15-ös tengeralattjáró figyelte az angol HMS Ajax, HMS Monarch, és HMS Orion csatahajókat hadgyakorlatozás közben és tüzet nyitott a HMS Monarch nevű hajóra. A lövés nem ért célt, a csatahajók védekezési módra váltottak. Másnap hajnalban a "Light" (fény) elnevezésű cirkálóraj, amely a csatahajókat kísérte, kapcsolatba lépett a tengeralattjárókkal, HMS Birmingham az U-15-öst figyelve, amely a felszínen volt. Őrszemeknek nyoma sem volt a tengeralattjárón, de kalapácsolás hangja hallatszott, amint a legénység javítási kísérletekbe kezdett az újabb támadás érdekében. A Birmingham nevű hajó azonnal irányt váltott és torlóhatást gyakorolt az U-15-ös tengeralattjáróra a parancsnoki tornya mögött. A tengeralattjáró két részre bomolva a teljes legénységgel együtt elsüllyedt.
Augusztus 12-én hét tengeralattjáró visszatért Heligolandba az U-13-as nélkül, és azt hitték, hogy elsüllyedt.
Jegyzetek
- ↑ Ilyen volt például a Dover gát.
.png){kind=small}