Attila (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Atilla (keresztnév) szócikkből átirányítva)


Az Attila vagy Atilla [1] a Attila hun király germán, közelebbről gót eredetűnek tartott neve. Iordanes szerint a gót atta szó kicsinyítőképzős változata. Ennek jelentése: atyácska.[2] A név gót eredetét számos jelentős nyelvtudós vitatja, illetve vitatta, köztük Rásonyi László turkológus is, aki szerint a név török, eredeti alakja 'Etil'. Ez a Volga, később a Don folyók török neve volt. Az Etilből lett az Etele, majd Atila névalak, amely a gót származás tévhite miatt vált Attila helyesírásúvá. A kiejtés a mai napig sem követte ezt az írásváltozatot.

Rokon nevek [szerkesztés]

  • Atilla [1] : a névnek az eredeti, kiejtést tükröző írásváltozata[2]
  • Etele [1] : az Attila névnek vagy annak későbbi német származékának, az Etzelnek a régi magyar formája.[3]
  • Ete [1] : az Etele rövidülése[3]

Gyakorisága [szerkesztés]

Az Attila név igazán csak a 20. század második felében vált ismertté és népszerűvé, a század elején kevéssé ismerték. Erre példa, hogy József Attila nevét nevelőszülei semmisnek vették, amiről így írt önéletrajzában, a Curriculum Vitae-ben:

"Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen."

1967-ben már a 6. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig a 7. helyen állt.[4] Az 1990-es években az Attila igen gyakori volt, a 2000-es években a 17-24. leggyakoribb férfinév,[2][3][5][6]

Az Etele név a 13. században vált önálló személynévvé, de gyakori sosem volt, az 1990-es években az Atillával és Etével együtt szórványosan fordult elő, a 2000-es években egyik sem szerepelt a 100 leggyakoribb férfinév között.[4][6]

Névnapok [szerkesztés]

Híres Attilák, Atillák, Etelék, Eték [szerkesztés]


Egyéb Attilák [szerkesztés]

közszóként [szerkesztés]

  • atilla:
    • egy magyar katonai és nemesi ruhadarab neve, de Vas megye egyes területein a női felsőruhadarabot hívták attilának[4]
    • egyes dunántúli területeken a vásott gyerek neve, de szokták feleselő asszonyokra is használni[4]
    • a Kiskunság egyes részein egy vad, szilaj marhafajta népi neve [4]
  • atillás, atillások: Göcsejben az olyan kőművesek elnevezése, akik kevés szakértelemmel rendelkező népi építőmesterek voltak[4]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 33. old.
  3. ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 54-55. old.
  4. ^ a b c d e f Fercsik-Raátz, 63-66. old.
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. ^ a b Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban a kollégium híres nevelői

Ajánlott irodalom [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)