Attila (keresztnév)
Az Attila vagy Atilla [1] a Attila hun király germán, közelebbről gót eredetűnek tartott neve. Iordanes szerint a gót atta szó kicsinyítőképzős változata. Ennek jelentése: atyácska.[2] A név gót eredetét számos jelentős nyelvtudós vitatja, illetve vitatta, köztük Rásonyi László turkológus is, aki szerint a név török, eredeti alakja 'Etil'. Ez a Volga, később a Don folyók török neve volt. Az Etilből lett az Etele, majd Atila névalak, amely a gót származás tévhite miatt vált Attila helyesírásúvá. A kiejtés a mai napig sem követte ezt az írásváltozatot.
Rokon nevek [szerkesztés]
- Atilla [1] : a névnek az eredeti, kiejtést tükröző írásváltozata[2]
- Etele [1] : az Attila névnek vagy annak későbbi német származékának, az Etzelnek a régi magyar formája.[3]
- Ete [1] : az Etele rövidülése[3]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az Attila név igazán csak a 20. század második felében vált ismertté és népszerűvé, a század elején kevéssé ismerték. Erre példa, hogy József Attila nevét nevelőszülei semmisnek vették, amiről így írt önéletrajzában, a Curriculum Vitae-ben:
"Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen."
1967-ben már a 6. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig a 7. helyen állt.[4] Az 1990-es években az Attila igen gyakori volt, a 2000-es években a 17-24. leggyakoribb férfinév,[2][3][5][6]
Az Etele név a 13. században vált önálló személynévvé, de gyakori sosem volt, az 1990-es években az Atillával és Etével együtt szórványosan fordult elő, a 2000-es években egyik sem szerepelt a 100 leggyakoribb férfinév között.[4][6]
Névnapok [szerkesztés]
- Attila, Atilla: január 7.[2], október 5.[2]
- Etele: január 7.[2], március 10.[3], június 2.[3], október 5.[3]
- Ete: augusztus 1.[2], augusztus 17.[3]
Híres Attilák, Atillák, Etelék, Eték [szerkesztés]
- Attila hun király
- Attila Levin svéd bokszoló
- Szent Attila spanyol püspök
- Ábrahám Attila olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
- Ambrus Attila, a „whiskys rabló”
- Baráth Etele politikus
- Bárány Attila vízilabdázó
- Bozay Attila zeneszerző, citera- és csőrfuvolajátékos
- Csenki Attila humorista
- Csihar Attila zenész
- Czene Attila olimpiai bajnok úszó
- Dargay Attila animációsfilm-rendező
- Demjén Attila festőművész
- Dobos Attila táncdal-zeneszerző, orvos, lapkiadó
- Dolhai Attila színész, énekes
- Dolmány Attila színművész
- Erős Attila zenész
- Fehér Attila zenész
- Gidófalvy Attila zenész
- Grandpierre Attila csillagász, zenész
- Horváth Attila dalszövegíró, költő
- Joó Ete zeneszerző, karnagy
- József Attila költő
- Kaszás Attila színész
- Keresztes Attila olimpiai bajnok kardvívó
- Környei Attila menedzser, basszusgitáros
- László Attila dzsesszgitáros, zeneszerző, zenekarvezető
- Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó
- Müller Attila színész
- Nagy Attila színművész
- Nyilas Atilla író, költő, nevelő.[7]
- Pataky Attila énekes
- Repka Attila olimpiai bajnok birkózó
- Szűcs Attila festőművész
- Tyll Attila színművész
- Till Attila műsorvezető
- Tököli Attila labdarúgó
- Török Attila zenész
- Várkonyi Attila zenész, műsorvezető
- Vidnyánszky Attila színházi rendező
- Vigh Attila jégkorongozó
Egyéb Attilák [szerkesztés]
közszóként [szerkesztés]
- atilla:
- atillás, atillások: Göcsejben az olyan kőművesek elnevezése, akik kevés szakértelemmel rendelkező népi építőmesterek voltak[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 33. old.
- ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 54-55. old.
- ^ a b c d e f Fercsik-Raátz, 63-66. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ^ a b Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- ↑ ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban a kollégium híres nevelői
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
