Asten (Ausztria)
| Asten | |||
 | |||
| A Szt. Jakab-plébániatemplom és a volt plébánia | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Linzvidéki járás | ||
| Irányítószám | 4481 | ||
| Körzethívószám | 07224 | ||
| Forgalmi rendszám | LL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6613 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 8,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′, k. h. 14° 25′Koordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 14° 25′ | |||
| Asten weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asten témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Asten osztrák mezőváros Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 6718 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Asten a tartomány Traunviertel régiójában fekszik a Linzi-síkon, a Duna jobb partján. Területének 14,1%-a erdő, 54,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Asten (3278 lakos 2020 januárjában), Fisching (2038), Ipfdorf (439) és Raffelstetten (963).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Linz, délnyugatra Sankt Florian, délkeletre Enns, északkeletre Luftenberg an der Donau.
Története[szerkesztés]
Asten területe a vaskorban is lakott volt; 1992-ben egy ásatás során a prekelta La Tène-korszakból származó házakat és sírokat tártak fel.
A mai önkormányzathoz tartozó Raffelstettent már 906-ban említik, míg Asten (mint Astina) először 1073-ban szerepel az írott forrásokban (a ma Passauhoz tartozó St. Nikola apátságának egyik oklevelében). A térség ekkor a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott és a 12. században került Ausztriához. Templomáról 1449-ben tesznek először említést, amikor a passaui segédpüspök felszentelte. A templomot 1724-ben barokk stílusban teljesen átépítették. Asten 1563-tól a Sankt Florian-i apátsági egyházközséghez tartozott, 1784-ben vált önállóvá.
A napóleoni háborúk során Astent több alkalommal megszállták.
Az osztrák köztársaság 1918-as megalakuláskor Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát. Asten az Oberdonaui gauhoz került; a második világháború után ismét Felső-Ausztria része lett. A háború után az amerikai megszállási zónához tartozott. A megszálló hatóságok menekülttábort állítottak fel területén. 1862 és 1954 között a Duna 18 alkalommal árasztotta el a folyómenti települést, míg nem szabályozták az abwinden-asteni vízierőmű megépítésével.
Lakosság[szerkesztés]
Az asteni önkormányzat területén 2020 januárjában 6718 fő élt. A lakosságszám a szomszédos Linzből kiköltözők miatt dinamikusan növekszik, 1971 óta több mint háromszorosára duzzadt. 2017-ben a helybeliek 85,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 72,3%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 2,1% ortodoxnak, 4,2% mohamedánnak, 14,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 44 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90,5%) mellett a horvátok (1,8%) és a törökök (1,5%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 6 371
|
| 2018 | 6 613
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Jakab-plébániatemplom
- a Paneum kenyérmúzeum
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- [https:/www.asten.ooe.gv.at A település honlapja]
- 41003 – Asten Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Asten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
