Arzin
| Arzin | |
|---|---|
 |
|
 |
 |
| Más nevek | arzén-hidrogén |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7784-42-1] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AsH3 |
| Moláris tömeg | 77,95 g/mol |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 3,5198 kg/m3 (0 °C, gáz)[1] 1,4613 kg/dm3 (folyadék, forrásponton)[1] |
| Olvadáspont |
−116,9 °C[1] |
| Forráspont |
−62,48 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 200 mg/l (20 °C)[1] |
| Szerkezet | |
| Molekulaforma | trigonális piramis |
| Dipólusmomentum | 0,20 D |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+), Nagyon gyúlékony (F+), Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| NFPA 704 |
4
4
2
|
| R mondatok | R12, R26, R48/20, R50/53[2] |
| S mondatok | (S1/2), S9, S16, S28, S33, S36/37, S45, S60, S61[2] |
| Lobbanáspont | gyúlékony gáz |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon hidridek | Ammónia; Foszfin; Sztibin; Bizmutin |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az arzin vagy arzén-hidrogén egy szervetlen vegyület, az arzén hidridje. Összegképlete AsH3. Az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, fokhagymára emlékeztető szagú gáz. Erősen mérgező.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete[szerkesztés]
Az arzin molekulája az ammóniához és a foszfinhoz hasonlóan trigonális piramis alakú. A molekulában található arzénatomhoz egy nemkötő elektronpár tartozik. Mivel az arzénatom nagyobb térigényű, a molekula kötésszöge (92°) kisebb, mint az ammóniában és a foszfinban.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Az arzin instabil vegyület, könnyen elemeire bomlik. Ezt a tulajdonságát az arzén kimutatására használják az analitikában (Marsh-féle próba). Redukáló tulajdonságú. Meggyújtva elég, az égésekor vízgőz és arzén(III)-oxid keletkezik. Az ezüst-nitrátot redukálja, fémes ezüstöt szabadít fel belőle.
Előállítása[szerkesztés]
Különböző arzénvegyületekből állítható elő, naszcensz hidrogénnel végzett redukcióval. Például:
Arzenidekből (például magnézium- vagy cink-arzenidből) savak hatására szintén arzin szabadul fel.
Felhasználása[szerkesztés]
Az arzint szerves arzénvegyületek előállítására, illetve a félvezetőiparban használják fel.
Néhány, az arzinból levezethető szerves vegyületet az első világháborúban hadi célokra használtak.
Források[szerkesztés]
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b c d e Az arzin (BGIA GESTIS) (németül)
- ^ a b c Az arzin (ESIS)
