Arthur Whitten Brown

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alcock és Brown szobra Londonban, a Heathrow repülőtéren

Arthur Whitten Brown (Glasgow, 1886. július 23.Swansea Wales, 1948. október 2.) brit pilóta, a brit légierő hadnagya, az Atlanti-óceán első átrepülésén John Alcock navigátora.

1919. június 15-én indultak útnak a kanadai St. John’s-ból az angol légierőben rendszeresített Vickers Vimy kétmotoros bombázó repülőgépen. 16 óra 52 perc repülés után értek földet St. John’s-tól 3032 km re, az írországi Clifdenben. Út közben a gép egyik motorja eljegesedett és leállt. Úgy tűnt, hogy emiatt meg kell szakítaniuk útjukat, de Brown kimászott a pilótafülkéből, és a gép szárnyán a sötétben odakúszott az elromlott motorhoz. Leverte róla a jeget, és a motor újraindult.[1] Leszálláskor a futómű egyik kereke letört, ezért a gép átbucskázott az orrán, és fejjel lefelé állt meg, de a pilótáknak nem esett baja.[2] Sikerükkel elnyerték a Daily Mail újság az első óceánrepülőknek kitűzött, 10 ezer angol fontos díját. [3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]