Artemivszk
| Artemivszk (Артемівськ) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Donecki | ||
| Járás | Artemivszki | ||
| Alapítás éve | 1571 | ||
| Polgármester | Olekszij Olekszandrovics Reva | ||
| Irányítószám | 84500-84510 | ||
| Körzethívószám | +380 6274 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 41,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Artemivszk
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 48° 36′ 1″, k. h. 38° 0′ 24″ | |||
| Artemivszk weboldala | |||
.png)
.svg)
Artemivszk (ukránul Артемівськ; oroszul Артёмовск), 1924-ig Bahmut járási jogú város Ukrajna Donecki területén, a donyeci-hátság bahmuti-mélyedésében 100 km-re északkeletre Donecktől, a Bahmut folyó partján.
Története [szerkesztés]
Artemivszket 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. Az erőd a polgái lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot.
1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkiv–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-kát adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték ét a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve Artyom után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk).
1951-ben a felhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.
