Arno Holz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arno Holz
Arno holz.jpg
Arno Holz
Élete
Született 1863. április 26.
Rastenburg
Elhunyt 1929. október 26. (66 évesen)
Berlin
Nemzetiség német
Pályafutása
Irodalmi irányzat naturalizmus
Holz Signature.gif
Arno Holz aláírása
Erich Büttner portréja Arno Holzról (1916)

Arno Holz (1863. április 26. Rastenburg (Kelet-Poroszország) – Berlin, 1929. október 26.) német költő, drámaíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holz 1875-ben családjával - apja gyógyszerész volt - érkezett Berlinbe és a ide járt gimnáziumba, majd az 1880-as évektől íróként kereste meg kenyerét. 1887-től 1892-ig Johannes Schlaffal élt és dolgozott. A viták azonban Arno Holz domináns személyiségének következtében elhatalmasodtak, barátságuk megpecsételődött. Arno Holz nem csak barátjától, de a naturalizmustól is eltávolodott, ez pedig növekvő izolációt jelentett.

Das Buch der Zeit (Az idő könyve) című elbeszélése egy újszerű realista irodalom képviselője, a nagyváros problémáit naturalisztikusan mutatja be. A kötet tartalmaz egy 13 versből álló ciklust is (Phantasus), amely egy szegény költő sorsáról mesél, aki magasröptű álmodozásai áldozata és valójában egy berlini bérkaszárnyában él; ez lett Holz későbbi lírai művészetének az alapja.

Konzekvens naturalizmus volt a célja a Schlaffal közösen írt Papa Hamlet című prózák valamint Die Familie Selicke című színdarabnak is. Aprólékos, lehetőleg objektív valóságábrázolás szolgálatában álló nyelvi eszközük az ún. „másodperc-stílus” volt. A művészetről alkotott elképzelésük elméleti megalapozása egy kétkötetes műben (Die Kunst - A művészet) következett. Elméletük lényege az, hogy a művészet a természet pontos visszaadására kell törekedjék (Mimézis), de ennek az emberi tökéletlenség és a művészi eszközök természetes határokat szabnak. Holz tudományos képlete „Művészet = természet - X”, és az x ebben az egyenletben az eszközök tökéletlenségének következménye. Ezt kell lehetőleg alacsony szinten tartani, adott esetben a szokásos művészi eszközökről való lemondás árán is; mint pl. időmérték, rím. Azt az elképzelését, hogy a művészet forradalma csak a művészi eszközök forradalmasítása által érhető el, a Phantasus című versében próbálta megvalósítani, amelyet egyfajta életműként többször átdolgozott és kibővített. Szerinte a lírában egyedül a ritmusról nem lehet lemondani. Egy versben a sor az az utolsó egység, és ezért aztán a szabálytalan hosszú sorokat egy képzeletbeli középső tengely köré kell csoportosítani. A Phantasus-vesek kiindulópontja mint az eredeti ciklusban is maga a költő, aki fantáziájával átalakítja a világot. Holz művével másrészt Ernst Haeckel példájának is eleget akart tenni, ennek eredménye a (Weltgedicht). 1903-ban készült el a (Lieder einer alten Laute - Költemények régi lanton), amely a barokk költemények stílusát utánozza. Ezt a kötetet később kibővítette és Dafnis címen jelentette meg a Piper kiadónál. Ez egyike lett a kevés anyagilag is jól jövedelmező írásainak. A dafnis kötet versei tartalmilag, stilisztikailag is a barokk költeményekhez hasonlítanak, elsősorban ünneplésről, évesről-ivásról és erotikáról van szó. Drámáinak témája is a művészet és a művészek voltak: naturalista kortársainak szatírája (Sozialaristokraten), a költő és a világ viszonyának bemutatása, akik a társadalom értetlenkedése ellen küzdenek (Sonnenfinsternis, Ignorabimus).

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klinginsherz! 1883
  • Das Buch der Zeit. Lieder eines Modernen. 1886
  • Papa Hamlet. 1889. [Johannes Schlaf]fal közösen
  • Die Familie Selicke. 1890. [Johannes Schlaf]fal közösen
  • Die Kunst. Ihr Wesen und ihre Gesetze. 1891-92
  • Sozialaristokraten. 1896
  • Phantasus. 1898-99. (Bővített és átdolgozott kiadások 1913, 1916, 1924-25.)
  • Revolution der Lyrik. 1899
  • Die Blechschmiede. Lyrisch-satirisches Drama. 1902. (Bővített és átdolgozott kiadások 1917, 1921, 1924.)
  • Johannes Schlaf. Ein notgedrungenes Kapitel. 1902
  • Dafnis. Lyrisches Portrait aus dem 17.Jh. 1904
  • Sonnenfinsternis. 1908
  • Ignorabimus. 1913
  • Die befreite deutsche Wortkunst. 1921.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Thorsten Fricke: Arno Holz und das Theater. Biografie – Werkgeschichte – Interpretation. Aisthesis Berlag, Bielefeld 2009. ISBN 978-3-89528-764-0
  • Helmut Scheuer: Arno Holz im literarischen Leben des ausgehenden 19. Jahrhunderts. 1883–1896. Eine biographische Studie. Winkler, München 1971
  • Gesine Lenore Schiewer: Poetische Gestaltkonzepte und Automatentheorie. Arno Holz – Robert Musil – Oswald Wiener. Königshausen und Neumann, Würzburg 2004, ISBN 3-8260-2399-4
  • Gerhard Schulz: Arno Holz. Dilemma eines bürgerlichen Dichterlebens. Beck, München 1974, ISBN 3-406-05377-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arno Holz témájú médiaállományokat.