Johannes Schlaf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johannes Schlaf
Johannes Schlaf, portrait.jpg
Élete
Született 1862. június 21.
Querfurt, Szászország
Elhunyt 1941. február 2. (78 évesen)
Querfurt, Szászország
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Schlaf témájú médiaállományokat.

Johannes Schlaf (Querfurt, Szászország, 1862. június 21. – Querfurt, 1941. február 2.)

Johannes Schlaf polgári családban nőtt föl, és 1884-től Halléban és Berlinben tanult klasszika-filológiát, germanisztikát, de idő előtt abbahagyta az egyetemet, hogy Arno Holzcal közösen írói hivatásával foglalkozhasson. 1893 és 1897 között többször is ideggyógyintézeti kezelésre szorult. 1898-ban megszakadt barátsága Arno Holzcal, miután évekig tartó viták következtek a közösen írt szövegek szerzői jogáról (Schlaf több regényében is utal kapcsolatára Holzcal). 1904-től Schlaf Weimarban lakott és alkotott, 1937-től Querfurtban. A Bjarne P. Holmsen író álnéven Arno Holzcal közösen szerzett művek, a Papa Hamlet című prózagyűjtemény és Die Familie Selicke című dráma a konzekvens naturalizmus legfontosabb példái, amelynek jellegzetessége az alapos-aprólékos, minden részletre és kijelentésre kiterjedő rögzítés (Sekundenstil - másodpercstílus) a valóság bemutatásának eddig nem ismert foka. Ez után írta meg Schlaf a Meister Oelze című drámáját, egy komor történetet bűnözőkről. Már ezen drámában is megmutatkozik érdeklődése pszichológiai és vallásos témák iránt, de már érzékelhető az impresszionizmus hatása is. Később még tovább megy, a természet szépsége, a vidéki élet egyszerűsége központi témává válik. Olyannyira, hogy áltudományos alapokon nyugvó mitikus geocentrikus világképet alakított ki.

Legfontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Papa Hamlet. 1889. [A. Holzcal közösen]
  • Die Familie Selicke. 1890. [A. Holzcal közösen]
  • Junge Leute. 1890. [A. Holzcal közösen]
  • In Dingsda. 1892
  • Meister Oelze. 1892
  • Neue Gleise. 1892. [A. Holzcal közösen]
  • Frühling. 1896
  • Gertrud. 1898
  • Die Feindlichen. 1899
  • Helldunkel. 1899
  • Novellenüvek. 1899-1901
  • Das Dritte Reich. 1900
  • Die Suchenden. 1902
  • Peter Boies Freite. 1903
  • Der Kleine. 1904
  • Der Prinz. 1908
  • Das absolute Individuum und die Vollendung der Religion. 1910
  • Religion und Kosmos. 1911
  • Mieze. 1912
  • Miele. 1920
  • Am toten Punkt. 1922
  • Das Gottlied. 1922
  • Neues aus Dingsda. 1933

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dieter Kafitz: Johannes Schlaf – Weltanschauliche Totalität und Wirklichkeitsblindheit. Ein Beitrag zur Neubestimmung des Naturalismus-Begriffs und zur Herleitung totalitärer Denkformen. Niemeyer, Tübingen 1992.
  • Siegwart Berthold: Der sogenannte "konsequente Naturalismus" von Arno Holz und Johannes Schlaf. Diss. Bonn 1967. 21., 51-52. és 135-136. oldal
  • Helmut Praschek: Zum Zerfall des naturalistischen Stils. Ein Vergleich zweier Fassungen des "Meister Oelze" von Johannes Schlaf. In: Worte und Werte. Festschrift für Bruno Markwardt. De Gruyter, Berlin 1961. 315. oldal
  • Volker Meid: Reclams elektronisches Lexikon der deutschen Literatur. 2002 Stuttgart.