Aranykoronás repülőkutya
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Acerodon jubatus (Eschscholtz, 1831) |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú médiaállományokat. |
Az aranykoronás repülőkutya (Acerodon jubatus) a az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik legnagyobb testű faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Ez a repülőkutyafaj a Fülöp-szigeteken endemikus. Korábban Palawan szigetének kivételével az egész szigetvilágban elterjedt faj volt. A növekvő vadászat miatt mára kizárólag Mindanao szigetének déli részén, Sarangani tartományban él nagyobb számban.
Esőerdőkben és magrovemocsarkban fordul elő, egészen 1100 méter tengerszint feletti magasságig.
[szerkesztés] Megjelenése
Az aranykoronás repülőkutya a denevérek (Chiroptera) rendjének egyik legnagyobb faja. Testhossza 30 centiméter, farka hiányzik , mint a repülőkutyfajok többségénél. Szárnyfesztávolsága az 1,7 métert is elérheti. A felnőtt egyedek súlya 0,7 és 1,2 kilogramm között változik.
Az, hogy pontosan melyik is a legnagyobb testű denevérfaj nem teljesen tisztázott. Ez a faj mellett az indiai repülőkutya (Pteropus giganteus) és az óriás repülőkutya vagy kalong (Pteropus vampyrus) is hasonló méretekkel bír.
Szőrzete sötétbarna színű. Jellemző bélyege, melyről a nevét is kapta fejének és nyakának aranysárga színe. Sokszor még a vállai is sárgásak.
[szerkesztés] Életmódja
Elsősorban éjszaka aktív faj. A nappali időszakot nagy kolóniákba tömörülve kis, partmenti szigetek fáin tölti. Az 1930'-as években érkeztek jelentések, melyek 150.000 egyedből álló óriási kolóniákról is beszámoltak. Mára a vadászat miatt akolóniák jóval kisebbek.
Az egyedek éjszaka indulnak táplálékkereső útjaikra. Ilyenkor igen nagy távolságokat is megtesznek, sokszor átrepülnek a tenger felett is. Tápláléka, mint a legtöbb repülőkutyafajnak, kizárólag gyümölcsökből áll. Javarészt fügeféléket fogyaszt.
[szerkesztés] Szaporodása
Szaporodási szokásai kevésbé ismertek. Évent egyszer - többnyire májusban vagy júniusban - ellik a nőstény. Alkalmanként mindig egyetlen utódot hoz a világra. Ivaréretségét kétéves korára éri el.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
Az aranykoronás repülőkutya a repülőkutyafélék egyik leginkább veszélyeztetett faja. Elsősorban életterének elvesztése és a húsa miatti vadászat fenyegeti. Mára a Fülöp-szigetek legtöbb részéről kihalt vagy állományai drasztikusan lecsökkentek. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt veszélyeztetettnek tekinti.
[szerkesztés] Források
- Ronald M. Nowak: Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0801857899
