Apponyi család
A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdődően Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja.
A család első ismert őse Vörös Tamás (1317-1349) csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, Miklós viselte elsőként az Apponyi nevet.[1]
A család felmenője sztrázsai Péter mester is, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói.
Apponyi Pál (1564-1624) bars vármegyei főispán, már mint főúr vett részt a bécsi békét megelőző és követő tárgyalásokban. Testvérével Apponyi Péterrel 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot.
Apponyi Gáspár fia, Apponyi Miklós Buda 1686-os ostrománál esett el. Miklósnak Pongrácz Esztertől született fia, Lázár, 1718-ban bárói, majd 1739-ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot.[2]
A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen erős hajlamot mutatott az irodalom és művészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György (1751-1817) egyike volt kora legműveltebb főurainak, kedvelte a tudományokat és a művészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvű, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). Ő alapította a híres családi könyvtárt. Második fia Antal, (1782-1852) császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párizsban. Antal fia, Rudolf (1812-1876) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát.
Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze.
Híres Apponyiak
- Apponyi Albert
- Apponyi Antal politikus, Tolna vármegye főispánja
- Apponyi Antal császári diplomata
- Apponyi Géraldine albán királyné
- Apponyi Géza
- Apponyi György, 1848-ban Magyarország főkancellárja, Nyitra vármegye főispánja 1850-1852-ben
- Apponyi György, politikus
- Apponyi Károly
- Apponyi Lajos
- Apponyi Sándor
- Apponyi Rudolf
Kastélyok, kúriák
- Apponyi-kastély (Hőgyész)
- Apponyi-kastély (Lengyel)
- Apponyi-kastély (Medina)
- Apponyi-kastély (Pálfa) (Felsőrácegres)
- Apponyi kúria (Bátaapáti)
Album
-
Címer -
-
Apponyi–kastély, Hőgyész -
Apponyi-kastély, Lengyel -
Apponyi-kastély, Medina -
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 4.)
- ↑ Apponyi család, Nagy Iván: Magyarország családai, Első kötet, Arcanum
Források
- Nagy Iván 1857 I, 27-31.
- Siebmacher - Csergheő 1891, 9-45.
- A Pallas nagy lexikona
- Kammerer Ernő 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett levelei I. Budapest.
- Kempelen Béla 1911 I, 143.
- Frederik Federmayer 2001: Erby pánov korlátskeho hradu III. Záhorie 10, 6-7.
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. 2-3.