Antonin Gadal
| Antonin Gadal | |
 | |
| Született | 1877. március 15.[1][2] Tarascon-sur-Ariège |
| Elhunyt | 1962. június 15. (85 évesen)[1][3][4][5] Ornolac-Ussat-les-Bains |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Antonin Gadal (Tarascon-sur-Ariège, 1877. március 15. – 1962) francia történész, író és misztikus, aki életét a dél-franciaországi katharok spiritualitása, hite és elképzelései kutatásának, illetve tanulmányozásának szentelte.
Élete
Gyermekkor
Gadal a Pireneusokban, Sabartez festői vidékén fekvő Tarasconban, Ariège megyében született. A település az Egyház által eretneknek bélyegzett gnosztikus keresztény katharok (más néven: "albigensek") egyik központja volt, csakúgy, mint a nem messze lévő Montségur, illetve annak vára. Szintén a közelben van Montaillou falu, melyben - Emmanuel Le Roy Ladurie(en) kutatásai szerint - egészen a XIV. századig működött titokban kathar közösség.
A tarasconi helytörténetíró Adolphe Garrigou(fr) (1802-1893) háza mellett nőtt fel, aki a katharok történelmére szakosodott. Garrigou - akit a régióban gyakran csak "Sabartez véne"-ként emlegettek - szárnyai alá vette a gyermek Gadalt, akiben rokonlelket fedezett fel. Átadta Gadalnak azt a szemléletet, melyről meg volt győződve, miszerint a katharok történelmét meghamisították. Munkálkodásának az volt a célja, hogy újra ismertté tegye az igazságot a katharok keresztény hitéről és vértanúságáról. Gadal Garrigout spirituális atyjának tekintette, aki beavatta a "katarizmus" titkaiba és elültette benne a szenvedélyt a kathar barlangok, illetve romok felkutatására.
Kutatási tevékenységek
Felnőttként, Gadal tanárként dolgozott, de a katharok iránti lelkesedésétől hajtva régészeti kutatásokat is végzett a változatos és nehéz történelmű vidéken. Alkalma nyílt felderíteni a Pireneusok barlangjait, melyekről úgy tartotta, hogy a katharok ima- és menedékhelyei voltak üldöztetésük idején. Idegenvezetőként tevékenykedett Ornolac-Ussat-les-Bains turista hivatalában. Habár óvták tőle, de végül valószínűsíthetően Gadal vezette el Otto Rahn középkor- és árja-kutatót a kathar barlangokhoz, aki a német SS-nek dolgozott és a Szent Grált kutatta a vidéken.[6]
Történelmi és gnoszticizmust érintő kutatásai támogatói számára megalapította "A Szent Grál és a Katharok Testvériségét", mint kutatók körét.
Kapcsolat a Lectoriummal
1954-ben a holland Jan van Rijckenborgh és Henriette Stok-Huizer kereste meg Gadalt a Lectorium Rosicrucianum részéről.[7] Az idős Gadal a gnosztikus munkája folytatóit látta meg látogatóiban, akiknek átadhatja spirituális örökségét.
Gadal Henriette-ben a középkori Esclarmonde de Foix-t(fr) vélte felismerni, akit innentől kezdve a kathar (gnosztikus) áramlat képviselőjének tekintett és akinek ezoterikus álnevét, a Catharose de Petrit is ő adta. Gadal, saját magát a Grál-áramlat, míg Rijckenborgh-ot a rózsakeresztes szellemi áramlat képviselőjének tartotta. Találkozásukat az említett három szellemi áramlat újraegyesülésének tekintették, melynek emlékére később, Ussat településen emlékművet is emeltek "Galaad" néven, melyre a következőt vésték: "Grál, Katharok és Rózsakereszt - A Fény Hármas Szövetsége".
Antonin Gadal lett a Lectorium Rosicrucianum első franciaországi elnöke. A szervezet jelenleg ötévente emlékgyűlést rendez Ussatban, melynek során meglátogatják a barlangokat, Montségur várát és más kathar helyszíneket.
Magyarul
- A katárok öröksége / A druidizmus; Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség, Úny, 2006 ISBN 963-7420-42-8
- A Szent Grál útján. A régi katár misztériumok; Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség, Úny, 2009 ISBN 978-963-7420-43-6
- Az egyetemes Gnózis diadala; Arany Rózsakereszt Vallásközössége, Úny, 2011
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ EcuRED (spanyol nyelven)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ datos.bne.es (spanyol nyelven)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
- ↑ Otto Rahn. Croisade contre le Graal – Grandeur et chute des Albigeois, szerk. Camion Noir (francia nyelven) (2015). ISBN 978-235-7796-71-3
- ↑ Antonin Gadal. Le triomphe de la Gnose Universelle (francia nyelven). Amsterdam: In de Pelikaan (2006). ISBN 978-907-1608-18-6
Lásd még
- Antonin Gadal (spanyol nyelven). www.ecured.cu . (Hozzáférés: 2019. május 14.)
- Antonin Gadal (francia nyelven). www.gadal-catharisme.org . (Hozzáférés: 2019. május 14.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonin Gadal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonin Gadal című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.