Angelusz Róbert

Angelusz Róbert (Budapest, 1939. január 27. – Mexikóváros, 2010. szeptember 1.) magyar szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Élete

Ifjúkora és tanulmányai

Alsóbb iskoláinak nagy részét a Békés megyei Gyulán végezte. 1952 és 1954 között a budapesti Gorkij Iskola tanulója volt. 1957-ben érettségizett a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. 1956-ban – még gimnazistaként – csatlakozott Kanka Andor, Kuthy Csaba és Winkler Lajos köréhez, amely a Simonyi Imre költő főszerkesztése alatt újraélesztett Gyulai Hírlapban jelentkezett cikkeivel. 1957-ben segédmunkásként dolgozott Budapesten a Magyar Optikai Műveknél. 1958-tól 1962-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt.

Pályafutása

1962 és 1969 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékén volt tanársegéd, de érdeklődése ekkor már inkább a filozófiai, szociológiai kérdések felé fordult. Az 1963-as A foglalkoztatottság optimális foka, valamint az 1964-ben a Valóságban megjelent Ökonómia és elidegenedés című cikkeit követően költözött feleségével, Angelusz (Gubics) Erzsébet antropológussal Budapestre.

1969 és 1972 között a Magyar Rádió és Televízió Szecskő Tamás által vezetett Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának főmunkatársa volt. 1972-től az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének adjunktusa, docense, később – 2006-ig – a Szociológiaelmélet Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1962-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot. 1981-ben habilitálták, 1996-ban lett a szociológiai tudomány doktora.

Hetvenedik születésnapja alkalmából Látás-viszonyok címmel tanulmánykötet jelent meg tiszteletére.

Munkássága

A társadalmi mobilitás és kommunikáció, a tudásszociológia és a politikai attitűdök kutatója. Az 1980-as években a korlátozott nyilvánosság közvéleményre gyakorolt hatásaival foglalkozott. Úttörő jelentőségűek a társadalmi hálózatok vizsgálata terén Tardos Róberttel közösen elért eredményei.

Elismerései

• Akadémiai Díj (1993)
• Széchenyi professzori ösztöndíj (1995)
• A Soros Alapítvány alkotói díja (1999)
• Polányi Károly-díj (2000)
• Szilárd Leó professzori ösztöndíj (2008)

Főbb művei

Monográfiák, tanulmánygyűjtemények

• Kommunikáló társadalom (Budapest, 1983)
• Félig-meddig. A közgazdászok és a reform (Budapest, 1989)
• Hálózatok, stílusok, struktúrák (Tardos Róberttel; Budapest, 1991)
• Optikai csalódások (Budapest, 1996)
• A láthatóság görbe tükrei. Társadalompolitikai tanulmányok (Budapest, 2000)
• Pártok között szabadon. Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán (Tardos Róberttel; Budapest, 2000)

Szerkesztett kötetek

• Társadalmak rejtett hálózata (Budapest, 1991)
• A társadalmi rétegződés komponensei (Budapest, 1997, 1999, 2004)

Források

• Csibra István: Ember Gedeon alias Simonyi Imre. Tekintet, 2002. 6. sz.
• Életrajza az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete honlapján
• Elhunyt Angelusz Róbert. Népszabadság Online, 2010. szeptember 2.
• MTI Ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 2008, MTI. 24. o.
• Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj. MTA.hu, 2008. február 11.
• Publikációs jegyzéke az MTA Köztestületi publikációs adattárában